Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-942. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségeiről

14 942. SZÁM. rendelkező önkezűleg irt ós aláirt végrendeletet tanuk nélkül is érvényesnek ismerte; más esetben pedig rendszerint három tanút elégnek tartott. E szélsőségek közt az ujabb európai codexek középutat követnek. A szász törvényköny 2100. §-a a bíróságon kívül készített végrendeletekhez öt tanú jelenlétét kívánja meg. A zürichi törvényköny 2056—2065 §-ai rendes végrendeletek érvényéhez megkívánják, hogy azt a végren­delkező vagy általa önkezűleg irva és aláírva megőrzés végett a közjegyzőnek adja át vagy a köz­jegyző és két tanú előtt jelentse ki és csak kivételesen rögtönös halálveszély esetében ismerik el érvényesnek a közjegyző mellőzésével három tanú előtt nyilvánított magán végrendeletet; ezt is csak azon feltétel alatt, ha a végrendelkező a végrendelet tételétől számított 4 nap alatt meghal vagy többé nics azon helyzetben, hogy közjegyző előtt rendes végrendeletet tehessen, és ha a tanuk egyike ezen 2 nap alatt a közjegyzőnek a rendkívüli végrendelkezésről jelentést tesz. A végrendelkezés alakszerűségeinek megállapításánál egyrészről irányadó , hogy az e tárgyban megállapítandó jogszabályok kellő biztosítékot nyújtsanak arra nézve, miszerint a rendel­kezőnek valódi végakarata fog érvényre emelkedni, másrészről gondoskodni kell, hogy felesleges alakszerűségek felállítása által a végakarat nyilvánítás elé szükségtelen akadályok ne gördittessenek. E szempontból kiindulva nálunk, a hol a közjegyzői intézmény még csak az életbeléptetés stádiumában van, e mellett a közjegyzőség uj s közjegyzők nem is mindenütt lesznek alkalmazva, a zürichi törvénykönyv intézkedése követendőnek épen nem mutatkozik. 1. §• A törvényjavaslat 1. §-a az írásbeli magánvégrendeleteknél a tanuk számát állapítván meg a végrendelkező által önkezűleg irt és aláirt végrendeleteknél két tanúnak, az írni és olvasni tudó örökhagyó által önkezűleg aláirt végrendeletnél három tanúnak, végre az írni és olvasni nem tudó vagy a végrendeletet önkezűleg alá nem iró örökhagyó végintézkedésénél négy tanúnak jelen­létét kívánja. Nem fogadja el ennélfogva az osztrák polgári törvénykönyv azon intézkedését, mely szerint az önkezűleg irt és aláirt végrendeletet (testamentum olographum) tanuk nélkül is érvényes. — Minél inkább látjuk azt, hogy az irás utánzás mintegy a művészetig megy s minél inkább tapasztaljuk, hogy az aláírás valódiságának szakértők általi megállapítása mily ingatag; annál több aggály merül fel az ellen, hogy a tanuk mellőztessenek; mert a végrendelet az örökhagyó halála után lehet csak kérdés tárgyává, midőn az, a ki a valódiság iránt legilletékesebben nyilatkozhatnék, —• nincs többé életben s így a bizonyítás szerfelett nehezül, legtöbb esetben lehetetlen. De nem czélszerü a végrendelkezés e nemének érvényességét elismerni azért sem, mert ez könnyen a valódi végrendelet hatályának elvesztését vonhatná maga után. A tanuk nélkül önkezűleg irt és aláirt végrendeletnek valódiságát ugyanis az általa érdekeiben sértett törvényes vagy korábbi végrendeleti örökösök kétségbevonhatják és a végrendeleti örökös — kit a valódiság bizonyítási kötelezettsége terhel — nem mindig lesz képes a tagadás ellenében a végrendelet valódiságát bebi­zonyítani ; niig ellenkezőleg, ha az ilyen végrendeletekhez is alakszerüségi tanuk kívántatnak, miután e tanuk bizonyító tanukul is fognak rendszerint alkalmaztathatni, csak aránytalanul ritkán fordul elő oly eset, melyben a végrendelkezés bizonyíték hiányában hiúsul meg. Az 1-ső §. b) és c) pontjának eseteiben három illetőleg négy tanú jelenlétét a fentérintett elvi szempontból kifolyó czélszerüségi tekintet indokolja. 2. §• A 2. §. megállapítja, hogy kik nem lehetnek végrendelkezésnél alakszerüségi tanuk. A kizáratás okai a nevezetesebb külföldi törvénykönyvek idevágó intézkedései figyelemben tartásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom