Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-942. Törvényjavaslat a végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetrei ajándékozások alakszerüségeiről

14 942. SZÁM. rendelkező önkezűleg irt ós aláirt végrendeletet tanuk nélkül is érvényesnek ismerte; más esetben pedig rendszerint három tanút elégnek tartott. E szélsőségek közt az ujabb európai codexek középutat követnek. A szász törvényköny 2100. §-a a bíróságon kívül készített végrendeletekhez öt tanú jelenlétét kívánja meg. A zürichi törvényköny 2056—2065 §-ai rendes végrendeletek érvényéhez megkívánják, hogy azt a végrendelkező vagy általa önkezűleg irva és aláírva megőrzés végett a közjegyzőnek adja át vagy a közjegyző és két tanú előtt jelentse ki és csak kivételesen rögtönös halálveszély esetében ismerik el érvényesnek a közjegyző mellőzésével három tanú előtt nyilvánított magán végrendeletet; ezt is csak azon feltétel alatt, ha a végrendelkező a végrendelet tételétől számított 4 nap alatt meghal vagy többé nics azon helyzetben, hogy közjegyző előtt rendes végrendeletet tehessen, és ha a tanuk egyike ezen 2 nap alatt a közjegyzőnek a rendkívüli végrendelkezésről jelentést tesz. A végrendelkezés alakszerűségeinek megállapításánál egyrészről irányadó , hogy az e tárgyban megállapítandó jogszabályok kellő biztosítékot nyújtsanak arra nézve, miszerint a rendelkezőnek valódi végakarata fog érvényre emelkedni, másrészről gondoskodni kell, hogy felesleges alakszerűségek felállítása által a végakarat nyilvánítás elé szükségtelen akadályok ne gördittessenek. E szempontból kiindulva nálunk, a hol a közjegyzői intézmény még csak az életbeléptetés stádiumában van, e mellett a közjegyzőség uj s közjegyzők nem is mindenütt lesznek alkalmazva, a zürichi törvénykönyv intézkedése követendőnek épen nem mutatkozik. 1. §• A törvényjavaslat 1. §-a az írásbeli magánvégrendeleteknél a tanuk számát állapítván meg a végrendelkező által önkezűleg irt és aláirt végrendeleteknél két tanúnak, az írni és olvasni tudó örökhagyó által önkezűleg aláirt végrendeletnél három tanúnak, végre az írni és olvasni nem tudó vagy a végrendeletet önkezűleg alá nem iró örökhagyó végintézkedésénél négy tanúnak jelenlétét kívánja. Nem fogadja el ennélfogva az osztrák polgári törvénykönyv azon intézkedését, mely szerint az önkezűleg irt és aláirt végrendeletet (testamentum olographum) tanuk nélkül is érvényes. — Minél inkább látjuk azt, hogy az irás utánzás mintegy a művészetig megy s minél inkább tapasztaljuk, hogy az aláírás valódiságának szakértők általi megállapítása mily ingatag; annál több aggály merül fel az ellen, hogy a tanuk mellőztessenek; mert a végrendelet az örökhagyó halála után lehet csak kérdés tárgyává, midőn az, a ki a valódiság iránt legilletékesebben nyilatkozhatnék, —• nincs többé életben s így a bizonyítás szerfelett nehezül, legtöbb esetben lehetetlen. De nem czélszerü a végrendelkezés e nemének érvényességét elismerni azért sem, mert ez könnyen a valódi végrendelet hatályának elvesztését vonhatná maga után. A tanuk nélkül önkezűleg irt és aláirt végrendeletnek valódiságát ugyanis az általa érdekeiben sértett törvényes vagy korábbi végrendeleti örökösök kétségbevonhatják és a végrendeleti örökös — kit a valódiság bizonyítási kötelezettsége terhel — nem mindig lesz képes a tagadás ellenében a végrendelet valódiságát bebizonyítani ; niig ellenkezőleg, ha az ilyen végrendeletekhez is alakszerüségi tanuk kívántatnak, miután e tanuk bizonyító tanukul is fognak rendszerint alkalmaztathatni, csak aránytalanul ritkán fordul elő oly eset, melyben a végrendelkezés bizonyíték hiányában hiúsul meg. Az 1-ső §. b) és c) pontjának eseteiben három illetőleg négy tanú jelenlétét a fentérintett elvi szempontból kifolyó czélszerüségi tekintet indokolja. 2. §• A 2. §. megállapítja, hogy kik nem lehetnek végrendelkezésnél alakszerüségi tanuk. A kizáratás okai a nevezetesebb külföldi törvénykönyvek idevágó intézkedései figyelemben tartásával