Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.
Irományszámok - 1872-958. Az adóügyi bizottság jelentése a kereseti adóról szóló törvényjavaslat tárgyában
194 958. SZÁM. 958. szám. Az adóügyi bizottság j ele n t é s e ? a kereseti adóról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az adóügyi bizottság a tisztelt képviselőháznak 1874. évi október hó 28-án kelt 4087. számit határozata folytán tárgyalván a keresetadóról szóló 62G. számú törvényjavaslatot, azt a t. pénzügyministernek indokolása alapján általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta és annak elfogadását a t. képviselőháznak is ajánlja. A részletekre nézve a bizottság a következő módosítások elfogadását ajánlja a t. képviselőháznak : A 2. §-ban az I-ső osztályba tartozó alosztályok megállapításánál a bizottság az a) pontban foglalt házi cselédeket és napszámosokat külön alosztályba véli sorozandóknak, mert azon visszahatásnál fogva, melyet a mezőgazdasági cselédek és gyári munkások adójának emelése a mezőgazdászat és ipar fejlődésére gyakorolna, — ezeknek az ily adóemelést eltűrő házi cselédek és napszámosokkal egy alosztályba sorozását és igy egyenlő adóvali megrovatását a bizottság czélszerünek nem tartja. Ugyancsak az I. osztályban a bizottság egy uj alosztályt kivan felvétetni, melybe az állandó üzlethelyiség nélkül működő házalók tartoznak. A házalóknak az I. osztályba sorozására azon indok vezette a bizottságot, hogy azon vándoréletnél fogva, melyet a házalók visznek, tiszta kereseti nyereményük megállapítására a III. osztályba tartozókra vonatkozó szabályok elegendő támpontokat nem nyújthatnak és igy az állam érdeke a házalók irányában leginkább az által óvatik meg, ha reájuk tekintet nélkül a kereseti nyeremény nagyságára, a kereseti adó előre meghatározott tételekben vettetik ki. A 4. §-nál a bizottság a kereseti adót külön csak azon családtagokra kívánja kivettetni, kik 16. életévüket már betöltötték. Ezen intézkedés igazolását azon körülményben találja, mert a nőtlen egyéneknek a családjuk fentartásának gondjaival terhelt családatyák irányában engedett kedvezmény sem közgazdászat!, sem állami tekintetekből indokolva nincs. Ugyanezen §-ban a bizottság azon módosítást is javasolja, hogy azon családtagok, kik valamely képezdének tanítványai, keresetadó alá ne essenek; mely kivételt culturalis viszonyainkra való tekintetek teszik kívánatossá. Az 5. §. I. h) pontjában a bizottság a méltányosság elveinek alapján a viszonosságot kívánja megállapítani. A 2. a) pontjában a bizottság „belföldi" helyett „az osztrák-magyar monarchiában készült" szavakat ajánlja elfogadásra, mert az e pontban foglalt kivételek nemzetközi szerződésen alapulván, — a „belföldi" mint szűkebb határokat jelző epitheton fogalma a szerződésben foglalt egyezményeknek meg nem felel. A II. fejezet 7. §-ánál, mely a kereseti adó I. osztályába tartozó adókötelesek adójának megszabásáról szól, a bizottság:
