Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-944. Törvényjavaslat az 1875. évben fizetendő általános jövedelemadóról

114 944. SZÁM. tartása első sorban a legközelebbi 1876. évre már a most folyó 1875. évben biztosittassék, e czélra nézve elégségesnek tartottam, ha most az égető szükségnek megfelelőleg csak a mondottak szerint tervezem a törvényjavaslatot, hatalmában lévén az ország törvényhozásának, azt, ha gyakorlatilag czélszerünek bizonyulna be, továbbá is érvényben tartani vagy a folyó év lefolyása alatt újjal, jobbal cserélni fel. Áttérve a törvényjavaslat egyes §§-ainak indokolására, ezekre nézve a következőket jegyzem meg : Az 1-ső §. azokat sorolja fel, kik az általános jövedelemadó alá esnek, a 3-ik §. azokat, kik az alól kivétetnek. Az e §§-ban foglalt intézkedésnek indokai már feljebb kifejezve lévén, itt csak azt jegyzem meg, hogy a földtehermentesitési, a szőlődézsma és maradvány s irtvány-földek váltságáért kiaadott kötvények kamataira nézve a kivételt az állam hitelének megóvásán kivül azon okból is tervezem, hogy miután ezen kötvényekből még most is folytatólag ujak bocsátandók ki, azoknak kelendősége és árkelete más állami kötvényekéhez képest, melyek a jövedelmi adó alól ki vannak véve, ne csökkentessék. A 2-ik §. a jövedelemadó kivetésének alapjául szolgáló jövedelmi forrásokat jeleli ki. E szerint a jövedelmi adó kivetésének alapja : a) földbirtokra nézve a fenálló földadó-kataszteri munkálatokban megállapított tiszta jövedelem, hozzászámitásával a földbirtokos azon jövedelmének, melyet az adó-telekkönyvbe nem foglalt vagy időközben termékenyekké vált területekből, a földadó-könyvben kitett mivelési ágaknak megváltoztatásából, s az ideiglenesen adómentes területekből huz, hogy ekképen azok is, kik a fenálló közadók viselésében épen e czimek alatt könnyittetnek, legalább az általános jövedelmi adó terhének viselésébe némi részben aránylagosabban vonattassanak be; bérbeadott földbirtokoknál mindazonáltal az adó kivetésének alapjául azoknak 1874. évi haszonbérét, mint azoknak ekképen constatált valóságos jövedelmét, vettem fel; hogy ekképen azoknak is egy része legalább, kik birtokuk tiszta jövedelmének a földadó-sorozati munkálatokban több helyen és vidéken aránytalanul csekélyre lett kiszámítása által az adó terhének viselésében különben kedvezményben részesülnek, ezen adó terhének aránylagos viselésébe bevonattassék; b) bérbeadott házaknál az adó kivetésénél alapját az 1874. évben megállapított tiszta házbérjövedelem ; c) házosztályadó alá tartozó házaknál az 1874. évi házosztályadónak tízszeres összege, mint azon összeg képezi, mely hozzávetőleg megfelel azon jövedelemnek, melyet az illető birtokos húzna, ha házát bérbeadta volna; d) az 1868. évi XXVI. törvényczikk szerint jövedelemadó alá tartozó foglalkozásokra s tőkékre nézve az adó kivetésének alapja az 1874. évben reájuk kivetett jövedelmi adónak tízszeres összege, mely az említett törvényben megállapított adókulcs szerint ezen foglalkozásoknak és tőkéknek a jelen törvény szerint adóköteles jövedelmét is szám szerint kifejezi; e) A polgárosított határőrvidéken az ott, az elmúlt 1874. évben kivetett adónak ötszörös összege. Az e §-ban foglalt intézkedéseknek indokolására azokon kivül, miket a fentebbiekben már megemlítettem, még a következőket jegyzem meg: Az e §-ban említettek magukban foglalják mindazon forrásokat, a melyekből hazánkban annak polgárai az e törvényben megállapított adónak tárgyát képező jövedelmet húzzák. Az általános jövedelmiadó az illető adózónak 1875. évi jövedelmére vettetik ugyan ki, de mivel ezt az év elején meghatározni nem lehet megállapításának mérvéül, ugy, mint az a jövedelmi-adók