Képviselőházi irományok, 1872. XXIII. kötet • 940-1020. sz.

Irományszámok - 1872-943. Törvényjavaslat az örökség és hagyomány birtokbavételéről s az azzal kapcsolatos jogviszonyokról

943. SZÁM. 97 szerint már leltározott. Oka ennek az, mert az árvaszék által készitett leltár nem oly czélból készül, hogy az örökösök és az örökhagyó hitelezői között bizonyítékul szolgáljon. Ha tehát a tőrvény megengedi is, hogy az árvaszék oly czélból, miszerint a felügyelete alatt álló személyek vagyonát a gyámnak vagy gondnoknak leltár mellett haladék nélkül átadhassa, azonnal, az örökhagyó halála után leltározhasson, más részről meg nem tagadhatja, hogy az örökhagyó vagyoni állapota oly módon állapittassék meg, a mely az örökösök és az örökhagyó hitelezői között támadható per esetében minden kétséget kizár az iránt: hogy az örökös mit és mennyi értékben örökölt. A 100. §. melyre már a 19. §. indokolása kiterjedt, nem minden esetben rendeli az örökösök felszólítását örökösi nyilatkozat adásra. Ha az örökhagyó semmi vagyont sem hagyott hátra, a hagyatéki bíróság a halálesetről szóló jelentést bízvást félreteheti. Más kérdés, hogy azon esetben, ha az örökhagyó hagyott ugyan hátra vagyont, de az igen csekély értékű, a hagyatéki bíróság félreteheti-e a jelentést vagy köteles legyen-e az örökösöket nyilatkozatadásra utasítani? A törvényjavaslat a kérdést ugy dönti el, miszerint a hagyatéki bíróság ily esetben nem köteles az örökösöket örökösi nyilatkozatadásra felszólítani. A nehézség csak annak meghatározásában fekszik, mit lehessen igen csekély értékű vagyonnak tekinteni. A törvényjavaslat 100. §. szerint a felszólítás csak akkor maradhat el, ha az örökhagyó igen csekély értékű ingó vagyont hagyott hátra. E rendelkezés által a fentjelzett nehézség nagy része megszűnik, s a hagyatéki bíróság a hátrahagyott ingóságok minőségének és értékének a tartozási állapottal való összehasonlítása után bizton fogja megítélhetni, ha vájjon a hátrahagyott vagyon tiszta értéke az örökösök felszólítását szükségessé teszi-e vagy nem. A 100. §. utolsó pontja szerint a bíróság az örökösökhöz intézett felszólítást visszavonhatja, ha a felszólítás téves feltevésen alapult. E rendelkezésnek oka abban fekszik, hogy a perenkivüli eljárásban az elsőbiróság is jogosítva van, saját hibás rendelkezéseit kijavítani (v. ö. t. j. 134. §.) Ha tehát a hagyatéki bíróság azon feltevésben, miszerint a végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt örökhagyónak leszármazó örököse nincs, az oldalági örökösöket nyilatkozatra felszólítja, utóbb azonban tudomására jut, miszerint az örökhagyónak gyermeke van, miután ezen esetben oldalági örökösödésnek nincs helye, a bíróság az oldalági örökösökhöz intézett felszólítást visszavonhatja azért, mivel a felszólítás folytán adandó nyilatkozat ugy nem birna törvényes hatálylyal. A 101. §. azon esetről rendelkezik, ha az örökhagyó nem magyarországi alattvaló — tekintet nélkül arra, vájjon az országban halt meg, vagy az országban csupán vagyonnal bírt, de nem az országban halt meg. A szakasz rendelkezésének oka abban fekszik, miszerint a külföldiek, ha Magyarországon ingatlan vagyonnal bírnak, ezen ingatlan tekintetében az ország törvényeinek alávetvék, ellenben a külföldi örökhagyók ingóságaira az ország törvényei rendszerint ki nem terjednek, s azért az azokra érvényesíteni kívánt örökösödési igények megbirálásába a magyarországi bíróságok rendszerint nerc avatkozhatnak. A kivételeket a 101. §. határozza meg, de csak átalánosságban, mert a kivételek nemzetközi szerződéseken, a nemzetközi szokásjogon és az érdekelt felek akaratán alapulván, a részletezés felesleges., E mellett azonban magában érthető, hogy a magyarországi bíróságok a jelen törvényjavaslat szerint nemcsak jogositvák, de kötelezvék is az örökösök, hagyományosok és hitelezők érdekében a biztosítási intézkedéseket megtenni, és csupán csak az örökösödési igények megvizsgálásába nem bocsátkozhatnak, ha erre a viszonosság elveinél vagy különös szerződéseknél vagy az érdekelt felek akaratánál fogva nem illetékesek. A 102. §-ra már a 20., 22. §§-ok indokolása kiterjedt. A 103. §. kapcsolatban van a 79. §-al; ott már indokolva van, miért kell a méhmagzat képviseletére gondnokot rendelni. Mivel azonban már az osztály előtt az örökjog kimutatásánál is fenforoghat a méhmagzat önálló érdeke, ha például az örökhagyó élő gyermekeket nem, hanem csuKBPVH. IROMÁNY. 1872 75. XXIH 13