Képviselőházi irományok, 1872. XXII. kötet • 921-939. sz.
Irományszámok - 1872-927. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, az 1875-ik évi államköltségvetés IX. fejezete alatt, „Fiume” költség előirányzatáról - 1872-928. Magyar váltótörvényjavaslat
114 92S. SZÁM. s nem számítanak arra. hogy a váltóösszeg pontos kiűzetése oly ok miatt halasztatik el, mely a kötelezett fél vallásában találja alapját. Ez okból a lipcsei tanácskormány tagjai határozottan tiltakoztak az ellen is, hogy a zsidók ünnepei miatt az átalános szabály alól kivétel tétessék; erre egyebektől eltekintve az által is indíttatván, hogy a zsidók Németországban ünnepeik külön tekintetbevételét maguk sem követelték. Igaz, hogy váltótörvényünk e tekintetben határozott kivételt képez, a mennyiben a zsidókat ünnepeikben a nyilatkozatok alól feloldja; de ez intézkedés megtartását, eltekintve a fentebb érintett okoktól, már azért sem lehetne javami, mert különben •— a méltányosságnak megfelelőleg — a gör. keleti hitvallásuaknak is hasonló concessiót kellene tenni, mi azután a váltóüzlet teljes felforgagatására vezetne. 19. §-hoz. A tervezet, 19. czikkében foglalt intézkedés csak kiegészítése a 16. ez. első bekezdésében foglalt elvnek s gyakorlati jelentősséggel főleg az óvás kellékeire, annak idejére és helyiségeire nézve bir, melyek felett mindig azon hely törvényei határoznak, hol az óvatolás történt. Valamint a felek a jogügyletek megkötésénél rendszerint a megkötési hely törvényeire vannak tekintettel, ugy nem követelhető, hogy a váltójogok fentartására vagy érvényesítésére szolgáló cselekvényeket más, mint a teljesítés helyén divatozó törvények szerint eszközöljék. Ez intézkedés nélkül, mely a k. n. váltórendszabály 86. czikkének teljesen megfelel, a váltójogok érvényesítése és fentartása merőben tehetienné válnék s a váltó-üzletben oly bonyodalmak erednének, melyek a váltó jelentőségét tetemesen leszállítanák. 20. §-hoz. A váltó-másodlatok — duplicatumbk — iránt, melyeket a magyar váltótörvény csak röviden érint, az európai váltótörvények közt. a k. n. váltórendszabály tartalmaz nemcsak legkimeritőbb, hanem egyúttal leghelyesebb intézkedéseket is. Ezekhez lényegileg a tervezet 20. czikke is csatlakozik, mely ép ugy, mint a váltórendszabályozásánál nem tesz különbséget azok czélja szerint; hanem tekintet nélkül arra, hogy a másodlatok biztonság vagy kényelem — messzebb helyre pl. tengerentúli vidékre leendő elküldés vagy forgathatás végett lettek-e kiállítva, azokat együttvéve egy egységes váltónak tekinti olyképen, hogy minden egyes példány érvényes képviselője ugyan a váltóigéretnek, de valamennyi együttvéve csak egy váltólevelet képez. Arra nézve azonban, hogy a másodlatok e jelleget, felvegyék, a tervezet megkívánja, miszerint azok magában a szövegben határozottan első, másod stb. váltónak neveztessenek; ellenkezőleg minden egyes példány önálló váltónak tekintetvén, az azokra vezetett nyilatkozatok ugyanannyi külön váltókötelezettséget állapítanak meg. Tekintve a 20. czikkben foglalt egyes intézkedéseket, azok lényegileg megegyeznek a k. n. váltórendszabály 66. czikkével, s ettől csak anirjiban térnek el, a mennyiben nem pusztán azon eljárást állapítják meg, melyet a forgatmányos követni tartozik; hanem azon módot is, melyen az intézvényező a kiállított másodlatokat visszaszármaztatni köteles. Ez eltérést nemcsak azon körülmény indokolhatja, hogy az a váltórendszabálynak egy kétségtelen hiányát pótolja, hanem az is, hogy nálunk a másodlatok kiállítása körüli eljárás eddigelé szabályozva nem lévén, czélszerünek mutatkozott azt olyképen rendezni, hogy az érdekeltek jogaikat és kötelességeiket könnyen áttekinthessék, s ne legyenek kénytelenek a törvény alkalmazásánál, a nem mindig sikeres interpretatióhoz folyamodni. Habár a tervezet a n. váltórendszabály nyomán — az intézvényezőnek kötelességévé teszi a másodlatok kiállítását, ez utóbbi ellenében a váltóbirtokosnak a másodlat megtagadása miatt, váltói 3;eresetet nem ad; miért is a váltóbirtokos ebbeli jogát legfeljebb köztörvényi utón érvényesítheti. Igaz, hogy az első pillanatra anomáliának látszik; e látszólagos anomália azonban elenyészik, ha megfontoljuk, hogy a váltó szorosan vett formál ügylet lévén, az abból eredő kereset tárgyát más, mint
