Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.
Irományszámok - 1872-868. Törvényjavaslat a megyei házadóról
8 868. SZÁM. A képviselőház osztván az ez érdemben a kormány részéről felhozott nehézségeket, a törvényhatóságok házipénztárának alapjáról, az 1870. évi XLII. törvényczikk 90. §-a rendeletéhez képest a pénzügy- és belügyminister által egyetértőleg benyújtott törvényjavaslatot nem fogadta el, s 1871. évi november 27-ről 4504. szám alatt hozott határozatával oda utasította a ministeriumot, hogy az emiitett törvényczikk 90. §-ának módosítása mellett terjeszszen elő törvényjavaslatot az iránt, hogy a törvényhatóságok közigazgatási kiadásainak fedezésére, az azon törvény által megrendelt egyenes adóleengedés nélkül, 1872. évre is azon összegek bocsáttassanak rendelkezésükre, melyek részükre 1870. évben közigazgatási czélokra utalványoztattak, és azon összegek olyképen állapíttassanak meg, hogy az 1870. évben az egyes törvényhatóságok részére törvényhozásilag megállapított összegekből csak az akkor kétségtelenül és kizárólag törvénykezési czélokra utalványozott összegek vonassanak le. A niinisterium részéről ezen határozatnak megfelelőleg előterjesztett javaslat folytán az 1872. évben alkotott V. törvényczikk a törvényhatóságok 1872. évi közigazgatási szükségleteinek az állampénztárból való fedezését rendelte el, mely módozat az 1873. évi XII. törvényczikk által az 1873. és 1874. évekre is kiterjesztetett. A most idézett törvények hatálya az 1874-ik év végével lejárván, szükséges a megyék közigazgatási költségeinek viseléséről intézkedni. Részemről viszásnak tartom azon helyzetet, hogy közigazgatási költségeiket a megyék állapítsák meg, a nélkül, hogy kötelességük volna ezen költségek fedezéséről is gondoskodni, s ha ez utóbbi kötelességükké tétetnék, mindenesetre nagyobb takarékossággal járandnak el a megyék saját közigazgatási költségeik megállapításánál, mint most, midőn ők csak a kiadásokat állapítván meg, a fedezetről az állam gondoskodik. Ez okból látom szükségesnek a megyei házipénztárakat és a megyék önmegadóztatási jogát az ezen törvényjavaslatban foglalt módozatok mellett életbeléptetni. A törvényjavaslat 2. és 3. §-ai szerint a megyék összes közigazgatási költségeiből különválasztattak a közbiztossági kiadások a közigazgatási, árva- és gyámhatósági egyéb költségeiktől, a közbiztossági kiadások ezentúl is az állampénztárból fogván fedeztetni, a közigazgatás egyéb szükségleteinek fele, az eddigi tényleges eredmény alapján, segély gyanánt fog az állampénztárból a megyei törvényhatóságoknak kiszolgáltatni, az ezen államsegélyt túlhaladó összes közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségek háziadó kivetése utján a törvényhatóságok által fognak fedeztetni. A közbiztossági kiadások elkülönítésére vonatkozó intézkedés a következő körülményekben találja indokolását: Az ország némely részeiben, nevezetesen Erdélyben, a közbiztossági szolgálat szervezete lényegesen eltér az ország többi részeiben fenálló szervezettől; a közbiztossági költségek ugyanott a megyei közigazgatási költségektől jelenleg is elkülönítve kezeltetnek. Azon gyakori felszólalások, melyek az erdélyi csendőrség ügyében a képviselőházban történtek, nem annyira az intézmény és annak állami kezelése ellen voltak irányozva, hanem azok által inkább azon kívánság fejeztetett ki, hogy ezen csendőrség a magyar kormány, illetőleg a honvédelmi minister alá helyeztessék. Az erdélyi csendőrség végleges szervezését óhajtja a közös hadügyminister is, s azért ez ügyben tárgyalásokat indítottam meg a honvédelmi ministerrel az iránt, hogy valamint az erdélyi, ugy a határőrvidéki csendőrség kiegészítése és annak katonai alakban a honvédelmi minister alá rendelése a védtörvény némely intézkedéseinek módosítása által lehetővé tétessék. Az államrendőrség szervezését kívánatosnak, sőt szükségesnek tartom ugyan az ország többi részeire nézve is; minthogy azonban ennek keresztülvitelét az állam jelenlegi pénzügyi viszonyainál fogva lehetségesnek nem tartom, ez iránt most javaslatot tenni nem szándékozom; de másrészt azt
