Képviselőházi irományok, 1872. XXI. kötet • 867-920. sz.

Irományszámok - 1872-890. Törvényjavaslat a tengerész szökevények kölcsönös kiadatása tárgyában, Görögországgal 1874.márczius 16/28-án kötött egyezményről

130 890. SZÁM. de guerre, ont nomme a cet effet, pour Leurs Plénipotentiaires savoir: Sa Majesté PEmpereur et Roi Monsieur le Báron Nicolas de Pottenburg, Commandeur de l'Ordre Imperial et Royal de la Couronne de fer, Chevalier de celui de Leopold etc. etc. Son Envoyé Extraordinaire et Ministre Plénipotentiaire; et Sa Majesté le Roi des Hellénes Monsieur Jean Delyanni, Commandeur de l'Ordre Ptoyal du Sauveur, Grand Commandeur et Commandeur de plusieurs autre Ordres, membre de la Chainbre des Députés. etc. etc. Son Ministre des Affaires Etrangéres. Lesquels, aprés avoir échangé leurs pleinspouvoirs respectifs, sönt convenus des articles suivants: Article I. Les Consuls et autres Agents Consulaires des Hautes Parties contractaníes, pourront fairé arréter et renvoyer. sóit á lord, sóit dans leui' pays, les marins et toute autre personne faisant, a quelque titre que ce sóit partié de l'équipage d'un bátiment marcband oü de guerre de leur nation qui auraient deserté sur l'un des territoires des ílautes Parties contractantes. A cet effet, ils deviont s' adresser par écrit aux autoritás locales competentes et justifier, moyennant la présentation des registres du bátiment oü dn röle de l'épuipage, oű bien, si le navire était parti, en produisant une copie authentique de ces documents, que les personnes reclamées faisaient reellement partié de l'équipage. Sur cetté demande ainsi justifice, la remise des déserteurs ne pourra étre refusée. On donnera en outre aux Consuls Généreaux, Consuls, Vice-Consuls et Agents Consulaires touí secours et toute assistance pour la recherche et l'arresíaíion de ces déserteurs qui seront conduits dans les prisons des pays et y seront détenus á la demande et aux frais de l'autorité consulaire jusqu'á ce que celle-ci trouve une occasion de les fairé partir. Cet emprisonnement ne pourra durer plus de trois mois, aprés lesquels et moyennant un avis meghatározni óhajtván, e végre meghatalmazottaikká nevezték ki és pedig: Ő Felsége a császár és király Pottenburg Miklós bárót, a vaskorona-rencT középkeresztesét, a Lipót-rend lovagját stb. stb. rendkívüli követjét és meghatalmazott ministerét; és ő Felsége a Hellének királya Delyanni János urat, a megváltó királyi-rend középkeresztesét, több más rend nagy- és középkeresztesét, a képviselőház tagját stb. stb. külügyi ministerét. Kik jó és kellő alakban kiállított meghatalmazásaik kölcsönös közlése után. a következő czikkekben állapodtak meg: I. czikk. A magas szerződő felek eonsulai és más consuli ügynökei azon tengerészeket, vagy a nemzetükben kereskedelmi vagy hadihajók legénységéhez tartozó bármely más személyeket, kik a magas szerződő felek egyikének területén megszöktek, elfogathatják ós vagy a hajóra, vagy hazájukba visszaküldethetík. E végre írásban kell, hogy folyamodjanak az illetékes helybeli hatóságokhoz a hajó vagy legénységi lajstrom, vagy ha a hajó már előbb elindult volna, ezen okmányok hiteles másolatainak bemutatása által tartozván kimatatni azt. hogy a keresett egyének valóban a hajó legénységéhez tartoznak. Az ily módon igazolt megkeresésre a szökevény kiszolgáltatása meg nem tagadható. Azonfelül a főconsulok, consulok, alconsulok és consuli ügynököknek minden kitelhető támogatás és segély fog nyújtatni a szökevények felfedezésére és elfogatására, kik is a consuli hatóság megkeresésére és annak költségén fognak az ország börtöneiben mindaddig íetartóztattatni, mig alkalom akad elszállításukra. Ezen fogság azonban három hónapon túl nem tarthat; ez idő elmultával és a consuli tisztvise-