Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 61 stellen, so muss man die Thatsache beobachtet habén, dass jeder Verbrecher, gleichviel, welches Verbrechen er begangen habé, immer die verbrecherische Neigung habé, dasselbe von Neuem zu begehen. Und das ist es, was ich bestreite. Az eddigi fejtegetés eredménye gyanánt megállapítottnak lehet tekinteni, hogy helyes az 1843. évi és a jelen törvényjavaslatnak a visszaesés kérdésében elfogadott azon elve, mely szerint nem mindenik megbüntetett egyén által később elkövetett büntetendő cselekmény minősiti a cselekményt visszaeséssé, hanem, hogy erre, a cselekménynek, habár nem teljes azonossága, de legalább is az indokok és a megtámadott objectum hasonlatossága szükséges. Eltér azonban a két javaslat az esetek száma tekintetében, melyekben a visszaesés annak fenn kiemelt következményeivel megállapíttatik. A visszaesés leggyakoribb esetét a vagyon elleni |büntettek és vétségek képezik: rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság; ezen büntettek mind az objectum természetére, mind az indokokra nézve azonos cselekményeket képeznek: ezekre nézve a 327. §. megállapítja a visszaesésnek nemcsak a büntetés kimérésére, hanem maga a cselekmény természetére és a büntetés nemének megváltoztatására kiterjedő hatályát. Ugyanez rendeltetik a 359. §. 3-ik pontjában a csalásra nézve. A többi esetekben a minimum és maximum közötti tér elegendő módot nyújt a birónak, a visszaesés nagyobb bünösségi fokának mérlegezésénél, a megfelelő büntetést is megállapítani. Az általános rész i n d o k a i. Első rész. Általános határozatok. I. FEJEZET. Bevezető intézltedLéselc. Az 1-ső §-hoz. A jelen törvény tárgyát a Hintettek és a vétségek képezik. Ezen szakasz a törvényjavaslat terjedelmét tárgyi tekintetben határozza meg, vagyis kimondja: hogy a törvényjavaslat csak a bűntettekről és a vétségekről intézkedik. Azzal, a mi itt tételes alakban mondatik, hallgatólag még két eszme van kifejezve, az t. i., hogy a kihágások külön törvénybe foglalandók és hogy a jelen törvényjavaslat megállapításánál, a büntetendő cselekmények bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztattak fel, hogy tehát a hármas felosztási rendszer fogadtatott el. Mindkét kérdésre nézve már az általános indokokban kifejtettek az irányadó szempontok: ít bővebb indokolás tehát e helyütt fölösleges volna.