Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
860. SZÁM. 13 Ez iránt kellő tájékozást adni a törvényjavaslat, illetőleg a törvény feladata; a mi azonban ezen tul esik, az a végrehajtó-hatalom körébe tartozik, mely a törvénynek megfelelő szükséges intézetek felállítása, azok felszerelése, a személyzet alkalmazása a büntetés végrehajtására nézve kiadandó utasítások és rendeletek által megvalósítja a törvény rendelkezését. A büntetés végrehajtására megkívántató mellék-intézkedések a szükség és a czélszerüség szerint a helyi viszonyok és egyéb körülmények folytán gyakori változásoknak vannak kitéve; e szükség és czélszerüség leghelyesebben a végrehajtó-hatalom által ítéltetik meg, melynek e végett a törvény korlátai közt és a törvény czéljai megvalósítására kellő hatáskörrel kell birnia. Ellenkező esetben a gyakori változások a viszonyokban a törvényhozást minduntalan egy-egy alárendelt közigazgatási vagy végrehajtási kérdéssel foglalkoztatnák; s a mi még ennél is nyomatékosabb: az állandóságra számított törvényben minduntalan egyes változásokat tennének szükségessé. Ez igen fontos tekintet, melyet az ujabbkori törvényhozások kivétel nélkül szem előtt tartanak, s melynek megfelőleg intézkednek a büntetés végrehajtása iránt is, a törvénybe foglalva azt, a mi oda tartozik, rendelet általi szabályozásnak hagyva fenn azt, a mi a törvény végrehajtása végett eszközlendő. Egy tekintet az ujabbkori büntetőtörvénykönyvekbe, meggyőz mindenkit e tétel alaposságáról, melyet megerősítenek azon speciális törvények is, melyek a büntetési rendszer megváltoztatása, módosítása vagy szabályozása esetében némely állam által a büntető-törvénykönyvtől elkülönítve hozattak. Az 1863-ik évben készített austriai Mntető-törvénykönyv javaslata 45. §. tartalmaz ugyan némi intézkedést arra nézve, hogy a fegyház helyisége világos és egészséges legyen; a 46. §. meghatározza, hogy a fegyencz naponkint meleg ételt, 1 font kenyeret és hetenkint kétszer 7 4 f° n t nus t kapjon; hogy miből álljon ágya, s hogy betegség esetében orvosi segélyben részesittessék, de már az 1867-ki javaslat sokkal általánosabb intézkedésbe foglalta (41. §.) az előbbi javaslatnak rendelkezéseit, s a birodalmi tanács képviselőházi bizottsága is 1870. évi munkálatában (38. §.) az 1867-ik évi javaslatnak az előbbinél általánosabb intézkedéseit fogadta el. Nem ily részletes a szabadságbüntetések meghatározásáról rendelkező 1861-ik évi november hó 10-én kiadott bajor törvény, mig az ennek végrehajtásáról intézkedő 1869. évi június hó 12-én kiadott három igen terjedelmes királyi rendelet, az első 87, a második 90, a harmadik 84. §§-ban, s két mellékletben a legrészletesebb utasításokat és szabályokat tartalmazza. A német birodalmi büntető-törvénykönyv magáról a szabadságbüntetések végrehajtásáról mindössze négy szakaszban, a 15—18. §§-ban rendelkezik; az ezen rendelkezések végrehajtásának módozatait az egyes országok törvényhozásának és a kormányok intézkedéseinek hagyván fenn. Megemlítendő még a belga büntető-törvénykönyv, mely a szabadságbüntetések végrehajtására vonatkozó intézkedéseket hét czikkben foglalja össze (art. 13., 14., 15., 16., 25., 26., 27.), melyekben alig van egyéb, mint az egyes büntetési nemek leghosszabb és legrövidebb tartamának meghatározása, s annak megállapítása, hogy mely büntetési nemmel van kényszermunka egybekötve. Belgiumban létrejött ugyan a Code hatálybalépte után 1870-ben külön törvény a közös fogság és a magánfogság közötti arány meghatározására, illetőleg a közös fogságra itélt, de szabadságbüntetését magánfogházban kiálló egyén büntetése tartamának leszállítása iránt, de ezen törvény a büntetés mikénti végrehajtásával nem foglalkozik. A felhozott indokok és példák eléggé igazolandják a börtönrendszer jelentéktelenebb részleteinek kihagyását a jelen törvényjavaslatból. A parlamenti rendszer, a ministeri felelősség egyébiránt teljes biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a törvény rendeletei s azok végrehajtásának módozatai összhangzásban tartassanak. A rendelet mindenik intézkedése] s a gyakorlati alkalmazás a törvényhozás ellenőrzése alatt állanak; azon okok tehát, melyek 1843-ban a legcsekélyebb részletekre kiterjedő
