Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.
Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak
14 860. SZÁM. törvényhozási intézkedést javasolták, ma — nem forognak fenn. Ma követhetjük a többi müveit állam példáját ebben is, mely példák mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból csakis helyeselhetek. „Igen helyes gondolat az, — mondja Dupin a franczia erdőtörvényről irt munkájában, —< hogy Mhagyatott a törvényből mindaz, a mi a rendeleti útra tartozik. Semmi sem könnyítené annyira a törvényhozást, mint az — ha ezen szétválasztás mindig lehető volna, s mindig helyesen vitetnék keresztül." A bűnvádi eljárást sem tartalmazza a jelen törvényjavaslat. Ezen tárgy külön törvénynek van fentartva, s mindenütt külön törvényt képez. Köztudomású dolog, hogy még az azelőtti igazságügyminister terjesztett elő egy törvényjavaslatot a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozása tárgyában, melyet a múlt országgyűlés által kiküldött jogügyi bizottság kielégítőnek tartván, némely módosítással elfogadás végett ajánlott a képviselőháznak. Az akkor' fenforgott viszonyok következtében a törvényjavaslat további tárgyalása fennakadt, rendelkezései azonban mint „gyakorlat" a pesti kir. táblának csaknem egész területén hatályban vannak. A jelen országgyűlés kezdetén a mostani igazságügyminister, a törvényszékek elnökeinek és a kir. ügyészeknek helyeslő véleménye folytán, az eljárás legfontosabb kérdéseinek ideiglenes szabályozása végett, az előbbi országgyűlés bizottsága által megállapított szövegben ismét előterjeszté ezen törvényjavaslatot, s a képviselőház ismét külön bizottságot küldött ki annak megbirálására és az a feletti véleményadásra. A bizottság, albizottságot választván, ez a törvényjavaslatnak kiegészítését még öt, határozottan megjelölt fejezettel tartván szükségesnek; az igazságügyminister ezen kívánatnak is eleget tett, sőt az uj fejezetek és a törvényjavaslat többi része közötti arány helyreállítása végett az egész javaslatot újra átdolgoztatá, ugy, hogy a 122 §§-ból állott előbbeni törvényjavaslat 295 §§-ra növekedett, és igy igen kevés intézkedés hiányzott arra nézve, hogy az teljesnek mondathassék. Az albizottság tárgyalni kezdvén a javaslatot, némely tagjának más bizottságokban elfoglaltsága, később az országgyűlés elnapolása miatt félbeszakitá munkálatát; az országgyűlés isméti öszszejövetelekor azonban már készen lévén a büntető-törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, és igy az eljárási szabályoknak az alaki törvénynyel összeegyeztetése szükségessé válván: nem tartatott többé czélszerünek, hogy oly nagyterjedelmü törvényjavaslatnak végig tárgyalására fordíttassák az idő és a munka, mely javaslat az anyagi törvénykönyv létrejötte esetén különben is megváltoztatandó és kiegészítendő lesz. A szükséges intézkedések ez irányban is meg vannak téve, s az igazságügyminister azon reményt táplálja, hogy a jelen országgyűlés áldásos és polgárosító alkotásai közé a bűnvádi eljárásról szóló törvényt is sorolhatandja. A jelen törvényjavaslat tárgyaira vonatkozólag megállapítást kívánt még azon kérdés is: vájjon a sajtó utján elkövetett bűntettekről és vétségekről e törvényjavaslatba foglaltassanak-e az intézkedések? vagy pedig külön törvény általi szabályozásnak tartassanak fenn azok, valamint a felelősség fokozatait tartalmazó határozványok ? A kérdés, mint tudva van, nagy mérvben foglalkoztatja az érdekelt köröket és a tudósokat. E kiváló érdek teljesen indokolt, ha kellőleg méltányoltatik a jogi szempont és ezzel együtt a sajtónak politikai és társadalmi hatása; s méltányoltatnak azon feltételek is, melyek arra nézve szükségesek, hogy hivatásának megfelelhessen. Ismeretes dolog, hogy a német journalisták első gyűlése a sajtó jogi helyzetének feltételéül állította: az általános büntető-törvényeknek és jogelveknek (például a felelősségre vonatkozólag) alkcHmázasát a sajtóra is, minden külön törvény kizárásával.