Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

12 860. SZÁM. tékesebb férfiak véleménye szerint, mostani alakjában is igazolja a senatusnak előrelátását, midőn a második kamara által elfogadott szöveg mellőzését mondván ki, egyszersmind kifejezte annak szükségét: „hogy vizsgáltassák át valamennyi tőrvény, valamennyi szabályrendelet (les arrétes), valamennyi részletes intézkedés (les réglements particuliers); ezen előzetes munkálat nélkül a kamara által elfogadott szöveg helytelennek és veszélyesnek látszik; ez ugrás volna a sötétben, háló, melyet a bölcs törvényhozónak ki kell kerülnie." Az elősorolt s tagadhatlanul igen nyomatékos okok- és példák bírták reá az alulirt igazságügyministert, hogy a kihágásokat az általános büntető-törvénykönyvben mellőzve, azokról külön törvényjavaslatot készítsen, melynek megállapításánál figyelemmel lehet annak egész materiájára, s nem lesz kitéve azon veszélynek, hogy az általános intézkedések némely esetben igen szűkeknek, más esetekben pedig felette tágaknak bizonyulnak. Ezen törvényjavaslat szintén munka alatt van, s azon alapos reményét fejezi ki az igazságügyminister, hogy még a jelen előterjesztés feletti tárgyalások befejezte előtt bocsáthatja azt a törvényhozás intézkedése alá. A börtönrendszerre vonatkozólag nem oly terjedelmes a jelen törvényjavaslat, mint az 1843-ki. Ez utóbbi nem szorítkozván csupán a szabadságbüntetés mindegyik nemével egybekötött szenvedés és kényszer meghatározására, intézkedéseiben átfoglalja a letartóztatottra, az elitéltre, a börtönre, a felügyeletre vonatkozó összes szabályokat. így mindjárt az 1-ső §-ban rendelkezik a letartóztatott nevének a'fogházi jegyzőkönyvbe beiratásáról; a 2-ik §-ban annak ruhái leltározásáról; a 4-ik §-ban a fogoly pénzének s a netalán nála levő s veszélyessé válható bizonyos eszközöknek elvételéről; az 5-ik §-ban a fogoly megmosatásáról, illetőleg megfürösztéséről; a 8-ik §. intézkedik a fogolylyal követendő bánásmódról betegsége esetén; a 9-ik §. annak élelmezéséről; a 17-ik §. a fogoly viseletéről; a 18-ik §. a végrendelkezésről és a fogoly netaláni házasulása esetében követendő eljárásról. Rendelkezik a javaslat továbbá az elitéltekkel való bánásmódról (22., 41., 79. §§.); meghatározza, hogy mindenik fogolynak mily és mennyi ruha adandó télen és nyáron (48. §.); a legapróbb részletekig meghatározza a zárkák bútorzatát, a börtönök felszerelését (50. §.); beosztja a nap teendőit időszakok és órák szerint, a rab felkelésétől annak lefekvéséig (54., 81. §§.); kiterjed a fogházi tisztviselők személyzetére (113—124. §§., illetőleg 149. §.), ezek hivatali viszonyaira (151., 157. §§.), s a 175—323. §§-ban mindenik tisztviselő, sőt az őrök számára is részletes utasítást ad. A jelen törvényjavaslat e tekintetben más rendszert követ. Feladatának egyedül a büntetés meghatározását tartván, megállapítja a büntetés mindenik nemének lényegét, azon helyzetbe hozva a törvényhozást, hogy magából a törvényjavaslatból felismerheti a szenvedés azon összegét, mely a büntetés egyik vagy másik nemével egybe van kötve, s biztosan felismerheti azon relatív czélokat is, melyeket a törvényjavaslat a szabadságbüntetéssel a bünhődésen kívül elérni szándékozik, valamint az intézkedéseket, melyek által ezek elérhetésére törekszik. A törvényjavaslat e tekintetben elvi álláspontot foglal el; intézkedéseinek terjedelme és tartalma ezen elv által határoztatott meg és körvonaloztatott egyszersmind. Miből áll mindenik büntetés? ezt tüzetesen kell tudnia a törvényhozónak és bírónak ; mert ellenkező esetben az első nem képes meghatározni, hogy az alkalmazandó büntetés neme és mértéke arányban áll-e a meghatározott bűntett gonoszságával, s továbbá, hogy eléretik-e vágy a leghelyesebben közvetittetik-e ez által azon czél, a melyet a törvényhozó a büntetéssel egybekapcsolni szükségesnek tart? A biró pedig nem volna képes megítélni, hogy a concret esetben, tekintve a cselekmény természetét, az enyhitő és súlyosító körülményeket, a szabadságbüntetés egyik vagy másik neme rövidebb vagy hosszabb tartama által hárittatik-e a bűntettesre a szenvedésnek azon igazságos mennyisége, mely a törvényhozó akaratának megfelel.