Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 157 pithatja meg. A törvény csak annyit mond, a mennyit feladata folytán megoldania szükséges; a törvény meghatározza a kisérlet fogalmát, kijelöli az eseteket, melyekben a kísérlet büntetendő, intézkedik a büntetendő kisérlet mikénti büntéséről, s általános vezérfonalat szolgáltat a büntetés helyes és igazságos kimérésére nézve. A többi a törvény hátterét képező tudomány feladata; ebből kell a bírónak, valamint az ügyvédnek kiegészíteni a kört. Igen helyes az, a mit Bemer a németországi büntető-törvényhozás történetét tárgyazó munkájában a szász b. t. k.-re vonatkozólag mond: „Das dritte Kapitel des allgemeinen Theils enthált viele scharfe und feine Andeutungen über die Begriífe Vollendung und Versuch, verfállt aber dabei in eine Dogmatik, welche den Gesetzbüchern fremd bleiben sollte. Definitionen der „Vollendung" und des „Erfolges" sollten in einem Gesetzbuche gar nicht vorkommen." A kisérlet osztályainak elhagyásával önkényt elesik a külön osztályok külön büntetési tételeinek meghatározása is, s csupán az marad fenn, a mit az 1843-ik évi javaslat 48. §-a végén általánosságban és helyesen állapit meg, t. i. minél messzebb haladott a tettes az elkezdett bűntettnek elkövetésében s minél többet cselekedett annak bevégzésére, a beszámítás annál súlyosabb leend. Ezen szabály teljesen elég; a külön quotitások számszerű meghatározása az osztályok elejtésével egyébként sem volna összeegyeztethető. A mi a kisérlet fokaira nézve mondatott, az még inkább áll az eszközök alkalmatlan voltára nézve. E kérdéssel egyébiránt tüzetesebben fog foglalkozni az indokolás legközelebb, miért is az ez alkalommal csupán megérintetik. A kisérlet tényező elemei a jelen törvényjavaslat szerint a következők : 1. a bűntett, illetőleg a vétség elkövetésének szándéka; 2. cselekmény, melyben a szándék megvalósítási törekvése kifejezést találjon : 3. oly cselekmény, mely az elkövetni szándékolt bűntett vagy vétség elkövetésének megkezdését képezze; 4. a bűntett véghezvitelének félbeszakítása a tettes akaratán kivül eső körülmények által. Ezek azon elemek, melyek a 64-ik §-ban kifejezve vannak. Alig fog találkozni valaki, a ki in thesi kétségbevonja a kisérlet repressiójának jogosultságát, igazságos voltát és szükségességét. A kísérletben ép ugy nyilatkozik a gonosz szándék, mint a bevégzett bűntettben. Ha tehát e gonosz szándék külső cselekményben, a bűntett véghezvitelét megkezdő cselekményben is tettleg nyilvánul, s ha továbbá a bűntett véghezvitele nem a tettes akaratából, nem ennek önkénytes elállása folytán akadályoztatott meg: ez esetben mind az igazság, mind pedig a törvényhozási politika eléggé igazolják a büntetést. De szükséges, hogy a kisérlet szándékos legyen; a tettes akaratának egy meghatározott bűntett vagy vétség elkövetésére kell irányulnia. A legelső s feltétlenül szükséges eleme tehát a kísérletnek a szándék ; ez okból a gondatlanságból elkövetett delictumnak kísérletéről nem lehet szó, a mint valamely bűntettnek vagy vétségnek gondatlanságból elkövetett kísérletét sem ismerhetjük el. A kisérlet felett első rendben a szándék uralkodik; ez által határoztatnak el a kérdések : a) vájjon egyáltalán forog-e fenn, és ha igen, mely büntetendő cselekmény kísérlete? b) mely bűntett, illetőleg vétség büntetése veendő alapul a kisérlet megbüntetésénél? Egy és ugyanazon cselekmény igen különböző szempont alá foglalható, a szerint, a mint a szándék, mely annak elkövetésénél irányadó volt, különbözik. Egy lajtorjának éjjel valamely ház ablaka alá állítása azon szándékból, hogy a tettes a házba behatoljon, különféle büntetendő cselekmények kísérletét képezheti, azon czélok különbözősége szerint, melyeket a tettes maga ©lé tűzött,