Képviselőházi irományok, 1872. XX. kötet • 860-866. sz.

Irományszámok - 1872-860. Indokolása a magyar büntető-törvénykönyv iránti törvényjavaslatnak

860. SZÁM. 95 b) Correzionali. cioé: 6. la prigionia; 7. la detenzione; 8. il confino; 9. 1' esilio; 10. T interdizione dai pubíici ufíiei; 11. la multa. V. Az austriai büntetőtörvénykönyv tervezetének büntetései a következők : §. 23. Selbstandige oder Hauptstrafen sind: A) Für Verbrechen: 1. Die Todes-, 2. Die Zuchthaus-. 3. Die G-efangniss-Strafe. B) Für Vergehen : 1. Arrest-, 2. Einschliessung-, 3. Gekl-Strafe. Hazai viszonyainkat illetőleg 1848 előtt a büntetések különböző és legváltozatosabb nemei voltak alkalmazásban; e tekintetben inkább a bőség, mint elégtelenség hibájában szenvedett előbbi büntetési rendszerünk; 1848 óta azonban a fegyintézetek felállítása, börtöneinket illetőleg pedig némely megye által már 1848 előtt, a legújabb időkben pedig a kormány által eszközlött épitések, felszerelések és egyéb intézkedések folytán, legalább e külső kellékek tekintetében, a helyes fejlesztés első feltételeit szereztük meg. A fegyház és a börtönbüntetés javaslatba hozatalával tehát újítás nem terveztetik; mert a bűntettekre nézve, e kétnemű szabadságbüntetés ma is fenáll. Csupán a végrehajtás módozatai változnának, s azonfelül a helyett, hogy már az 1 évet túlhaladó szabadságbüntetések a fegyházban hajtatnak végre, a javaslat szerint ezen büntetés nem csak az ellen lenne alkalmazható, a kire nézve az Ítélet határozottan ezen nemű büntetést állapítja meg, s az lenne a további különbség, hogy a fegyház legrövidebb tartama 2 év lévén, ezen rendszer elfogadása után a fegyházak rabszáma apadna, míg ellenben a börtönöké növekednék. Az 1843-ik évi törvényjavaslat is különböző szabadságbüntetéseket állapított meg. Ehhez tartozik még az is, hogy e javaslat harmadik részének 32-ik §-sa szerint a biró az egyszerű fogság alkalmazása esetében, a munkára, táplálásra és életrendre nézve a törvényjavaslatban meg nem határozott megszorításokat vagy sanyaritásokat is rendelhet, a mi által a szabadságbüntetések igen változatos alakot vehetnek fel, s az anyagi rész 8-ik §-sában megjelölt büntetési nemek a különféle sulyosithatások által sokféle büntetési nemeket és fokozatokat eredményezhetnek. A büntetések több fokozata tekintetéhen a jelen törvényjavaslat ugyanazon eszmét fogadta el, mely az 1843-ik évi javaslatban a változatos büntetési módozatok elfogadását kikér ülhetetl enné tette. A -különbség csak az, hogy a jelen törvényjavaslat mindenik büntetési nemnek béltartalmát tüzetesen meghatározza, mig, az 1843-ik évi javaslat, a büntetést sídyositó „megszorításoknak és sanyaritásoknak" meghatározását, s azoknak mértékéi is a biróra bizván, ezen utón vélte elérni azt, a mit elérendőnek tartott hogy tudniillik az enyhe és a súlyos büntetések között közbenső fokozatok állapíttassanak meg. E közbenső fokozat szükséges a bűntettekre ugy, mint a vétségekre nézve. A vétség és a súlyos bűntett között közbenső fokozatot képezvén a kevésbé súlyos bűntett; az ennek megfelelő bünte-