Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.

Irományszámok - 1872-836. Törvényjavaslat a közadók kezeléséről

836. SZÁM. 223 A 151. és 152. §§-ban foglalt intézkedéseknek czélja: serkenteni az adóvégrehajtókat arra, hogy a végrehajtás keresztülvitelénél minél szorgalmasabban járjanak el, s az adóbefizetést a zálogolási eljárás mellőzésével szorgalmazás utján, mely az adózókat is a végrehajtás kellemetlenségétől óvná meg, eszközöljék. VII. FEJEZET. Ezen fejezet, mely a 155—161. §§-okat foglalja magában, szól a közigazgatási hatóságoknak a közadók biztosításánál és behajtásánál való közreműködésének egyéb eseteiről, fentartván az 1868: XXI. törvényczikk 68—83. §§-ainak idevágó rendeleteit azon módosításokkal, melyek egyfelől a törvényhatóság rendezéséről szóló 1870: XLII. és 1872: XXXVI. törvényczikkek rendeleteiből önként folynak, másfelől a kincstárnak biztosítása végett okvetlenül szükségesek. VIII. FEJEZET. A 162—169. §§-okat magában foglaló ezen fejezet körülvonalozza a közadóknak elsőbbségét árveréseknél birtokeladásoknál, azok árának felosztásánál és a csődeljárás eseteiben, kimondja a közadóknak el nem évülhetését, szabályozza a közadóknak telekkönyvi bekebelezés általi biztosításánál követendő eljárást, szabályozza az ingatlanokra kivetett adóknak ki általi fizetését, a közadók kezelésére hivatott közegek bántalmazásának büntetését, úgyszintén az emiitett közegeknek felelősségét szabályellenes eljárásukért. Ezen fejezetben érvényben tartatnak az 1868: XXI. törvényczikkk 85., 87., 88., 94. és 95. §§-ai némely módosításokkal. Ezen módosítások igazolásául szolgáljanak a következők: A 162. §-ban emiitett elsőbbségnek három évi tartozásra való kiterjesztését követeli az államkincstár érdeke, kívánatossá teszi ezt az adó-ügyek kezelésének egyszerűsítése, a mennyiben ez intézkedés által sok esetben elesnék a közadók telekkönyvi biztosításának szüksége. Ezen §-ban továbbá előfordul azon intézkedés is, hogy a közadók elsőbbsége a végrehajtási foglalás elrendelése napjától visszafelé számítandó. Ez intézkedést az államkincstár érdekeinek megóvása követeli. A legfőbb ítélőszék ugyanis a közadók részére az 1868 : XXL törvényczikk 85-ik §-ában biztosított elsőbbséget több esetben a hűtés napjától számította visszafelé, most már több pénzügyi kerületben fordultak elő esetek, hol az adók, az illeték-hátralékok törvényes elsőbbsége, hivatkozással az 1868: LIV. törvényczikk 446. §-ra, két egyenlő bírói ítélettel ezen módon állapíttatott meg. A p. t. r. emiitett §-ának ily értelmezése az államkincstárnak máris tetemes kárt okozott & jövőre még tetemesebbet okozhat. Sem ebben, sem az érvényen kivül helyezendő 1868 : XXI. törvényczikk 85-ik §-ában nincs határozottan kijelentve, hogy az elsőbbség honnan számítandó, a végrehajtás elrendelése napjától-e? vagy a végkielégítési sorrend meghatározása idejétől, vagy végre a vételár felosztásától? A törvényeknek ezen határozatlansága tág tért nyit vitatkozásokra és különféle végzésekre, minden törvényszék saját belátása szerint jár el, s az államkincstár arra van utalva, hogy a sérelmes végzések és ítéletek ellen fellebbezésekkel és semmiségi panaszokkal éljen, melyek azonban, mint fentebb jeleztetett, eredményre nem vezetnek. A gyakorlat mutatja, hogy mig a végrehajtási eljárás teljesen keresztülvitetik, s az ingatlan a vevő kezére leüttetik — abban gyakran évek múlnak el; mert a végrehajtás, igénykeresetek, fellebbezések, semmiségi panaszok közbevetése által négy-öt évig is elhúzódik. Ily esetekben tehát a végrehajtás elrendelése és leütés napja között 4—5 évi időköz feküdvén, az államkincstár elsőbbségi