Képviselőházi irományok, 1872. XIX. kötet • 796-860. sz.
Irományszámok - 1872-832. Kivonat a főrendiház 1874. évi augusztus hó 13-án tartott 106-ik ülésének jegyzőkönyvéből
832. SZÁM. 127 könnyiíése czéljából ugyanegy választó helyen, hasonló íörvényszabta jogokkal felruházott szavazatszedő küldöttségek előtt fog végbe menni. A bizottság helyes feltevésből kiindultnak jelzi a felelősség eszméjének kimondását, melynél fogva a választási eljárás körüli teendők végzésével megbízott egyének helytelen ténykedésük esetében számolni tartoznak. Végre üdvösnek találja mindazon intézkedéseket, melyek az izgatás megakadályoztatása és a választási jog szabad gyakorlatának biztositására a törvényjavaslatban felvett büntetések kiszabása által czéloztatik s bizton reményli, hogy az által a hazánkban hosszú időn át fenállott, s kivált a legközelebb múlt választások alkalmával annyira elharapózott és sajnos! ugy szólván büntetlenül gyakorolt félrevezetések véget fognak érni. Mindazáltal a bizottság nem mellőzheti annak kijelentését, hogy a felsorolt előnyök mellett több rendbeli hiányt is talált e jelen novellaris törvényjavaslatban. Nem akarja azonban ezen hiányokat itt előszámlálni, sem arra kiterjeszkedni, hogy azok legnagyobb részben elkerülhetők lettek volna egy rendszeres és végleges, az ország minden viszonyait szem előtt tartó, s a választások minden momentumait felölelő törvényjavaslatban; csupán javaslatba hozza a következő módosításokat, melyekkel azon hiányok kiigazítását véli eszközölhetni. Nevezetesen a törvényjavaslat 5. §-ának 1. bekezdése utolsóelőtti sorában ezen szó „pótlékot" elé ezen szavakat: „valamint a földadó" felvétetni kívánja. Úgyszintén ugyanezen §. 2. bekezdését kihagyatni ajánlja; még pedig azon fontos körülménynél fogva, hogy ha Erdélyben a választói joggal biroknak, kik nagy és kis községekben a személyes kereseti adó és a földtehermentesitési pótlék beszámításán kivül csak 8 forint 40 krajczárt fizetnek, ezen összegbe a földadópótlék is beszámittatik, oly census állapittatnék meg, melynek folytán a bizottság által tett számitások szerint a szavazatra jogosultak száma nagy mértékben szaporodnék; a mi a törvényjavaslat egyéb pontjaiban felvett elvnek nem felelne meg, s ennélfogva a í'öldadópótléknak az egyenes adóba való beszámítását mellőzendőnek ajánlja annyival inkább, mert ezen számítás alapján az eddig fenállott adókulcs szerint a választásra jogosultak száma meg fog maradni jelen magasságán. A 9. §. tárgyalásakor a bizottság a budapesti magyar kir. állatgyőgyintézet tanári karának beterjesztett, s a főrendiház által hozzá utasított kérvényét, melyben a választási törvényjavaslat 9. §-ába az okleveles állatorvosokat is bevétetni kéri, beható vizsgálat alá vévén, azon indoknál fogva, hogy alig tehető fel, miszerint az állatorvosokra ne terjedne ki a törvényjavaslat 6. §-ában körülírt választói jogosultság^ a kérelmet tekinteten kivül hagyandónak véleményezi. A 12. §-t a bizottság következő szövegezés mellett ajánlja elfogadásra: „12: §. Választói jogot soha nem gyakorolnak, s ennélfogva a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak különben választói joggal azok: kik ezen törvény hatályba lépte után gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás; orgazdaság, okmányhamisitás, csalás, hamis bukás, hamis eskü miatt elitéltettek. Ideiglenesen nem gyakorolhatnak választói jogot azok:
