Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

190 725. SZÁM. littatnak. Ily ügyekben nem lehet felperest alperes lakhelyének bíróságához kötni. Az általános szaMly alól tehát a 6. §. kivételt tesz és a kártétel vagy bérlemény helyének bíróságát is illetékesnek nyilvánítja. A 7. §-hoz. Az okiratok megsemmisítése körüli eljárás birói illetőségére nézve a perrendtartás 41. §-a nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint egyes esetekben a birói illetőséget eldönteni lehetne; sőt a §. hiányos rendelkezésénél fogva azon eset is felmerült, hogy magyar biróság egy külföldit elveszett pozsony-nagyszombati vasúti részvényének megsemmisítése iránti kérelmével saját külföldi bíróságához utasított. E §. javítása tehát szükséges. Az uj §. figyelemmel volt a perrendtartás 532. §-nak végpontjára, mely szerint a tulajdoni kereset tárgyalásának a rendes eljárás szabályai szerint kell történni. Innen van, hogy a javasolt §. a megsemmisítési eljárást nem a járásbíróságok, hanem a törvényszékek hatáskörébe utasítja. A 8. §-hoz. A 79-ik §. változtatása a javaslat vezérelvei szerint égetően szükséges, mert ezen §. egymagában képes volt a sommás eljárást bonyolítani és a semmiségi panaszok számát szaporítani. A javaslatba hozott uj §. a szavatos értesítésének czélját tartotta szem előtt. Ezen czél az, hogy a szavatos, ha neki tetszik, alperest védelmezhesse, s a szavatossági perben azon kifogással ne élhessen, hogy ő, ha őt alperes a főperről értesiti, képes lett volna alperest felperes követelése ellenében megvédeni. Ezen czélt el lehet érni az uj §. rendelkezése által; a szavatos értesül a főper folyamatba tételéről; tetszésétől függ alperest védelmezni, vagy a védelmet megtagadni. De ha a védelmet megtagadta, semmi ok sincs arra, hogy a főper a szavatossági kérdéstől függővé tétessék; felperes alperes ellen jogát a megkezdett utón érvényesítheti; alperes pedig a szavatos ellen a szavatossági pert önállóan folytathatja. A védelem megtagadásával egyenlő hatálylyal bir az is, ha a szavatosnak az alkeresetlevél nem kézbesittethetik, vagy ha a szavatos a tárgyalásra nem jelen meg. Utóbbi esetben nyilván való, hogy alperes védelmét nem vállalja el, az első esetben pedig azon vélelem áll, hogy alperes az ügynek húzása végett ismeretlen tartózkodásu személyre hivatkozott, mint szavatosra. A 9. §-hoz. A perrendtartás 85. §. azon rendelkezése, hogy sommás perekben a feleknek ne kelljen ügyvédet használni, helyes; de másrészről korlátlanul megengedni, hogy a felek bárkit is megbizliassanak ügyeik vitelével, a zugprókátorok keresetét könnyítené — az ügyfelek hátrányára. A ki tehát ügyét személyesen nem viszi, az ügye vitelét nem-ügyvédre is bizhatja ugyan, -de nem bizhatja zugirászokra. A 9. §. rendelkezései a törvény ezen tilalmának sikerét biztosítják. Másrészről rendes perekben azon szabály alól, mely szerint mindenki ügye vitelét ügyvédre -tartozik bizni, a 9-ik §. a bírákat kiveszi, kik maguk is törvénytudók lévén, nincs ok arra, hogy még saját ügyeiket se vihessék személyesen. A 86. és 87-ik §-ok tartalma a tárgy összefüggésénél fogva és nagyobb világosság kedveért a törvényjavaslat 9. §-ba átvitetett. A 87. §. csak azon esetről rendelkezvén, ha a fél személyesen jelent meg; arról pedig, ha a fél-nem ügyvéd által jelen meg, hallgatván a perendtartás 85., 86. és 87. §§-ai helyett javasolt 9, §-t ugy kellett szerkeszteni, hogy annak rendelkezése azon esetre is kiterjedjen, ha a fél rendes perének vitelét nem-ügyvédre bizta. A 87. §. azon rendelkezése, mely szerint a perfelvétel rendes perben elhalasztathatik, ha a fél nem-ügyvéd által jelent meg, felesleges engedékenység, mert a per-