Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt
725. SZÁM. 183 121. §. A birtokháboritási ügyekben Jcövetendő eljárás. Az 1868: LIV. törvényczikkben szabályozott törvényrendtartás kiegészítéséül a birtokháboritási ügyekben követendő eljárásra nézve a következők rendeltetnek : 1. A ki valamely dolog vagy jog birtokában megsértetett, vagy a birtokból törvénytelenül kiűzetett, birtokháboritási keresettel folyamodhatik orvoslásért, vagy birtokba való visszahelyezésért. 2. A birtokháboritási keresetet azon járásbíróság előtt, a melynek területén a háboritás elkövettetett, három hónap alatt kell megindítani azon naptól számítva, a melyen a sértett félnek a háboritás elkövetése tudomására jutott. Egy év múlva a háboritás tényétől számítva a birtokháboritás miatt sommás eljárásnak többé helye nincs. 3. A tárgyalás kizárólag az utolsó birtok s a háboritás tenyéré és bizonyítására szoritkozik. A birtok jó- vagy roszhiszemüsége és a tulajdon kérdése a rendes perutra tartozik. Ugyanez áll a kártérítési igényre nézve is, ha az 500 frtot meghalad s azt az ellenfél önként be nem ismeri. 4. A tárgyalási határnapot a bíró a legrövidebb időre a körülményekhez képest ugyanazon napra, s ha szükséges, a hely szinére tűzze ki és csak ugy halaszthatja el, ha abban mindkét fél világosan beleegyezett, vagy ha a tárgyalásnak elhárithatlan akadály áll útjában. Egyebekre nézve a sommás eljárás szabályai itt is alkalmazandók. 5. A biró a tárgyalás folyama alatt is tehet ideiglenes intézkedést a birtok oltalmára és a veszélyeztetett érdekek biztonságára nézve^ ha azt egyik vagy másik fél kéri, s a körülmények indokolják. 6. Az ítélet csak a megháborított tényleges birtok-állapot visszaállítására czélzó ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, ennélfogva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek netáni erősb jogaikat rendes pör utján érvényesítsék. 7. A biró mind ideiglenesen, mind az ítéletben szabhat pénzbüntetést a bírói intézkedések megsértőire. 8. Az ítéletet jogában áll ugyan a marasztalt félnek felebbezni, de ez által annak végrehajtását nem gátolhatja. Ha a másod-biróság az első-biróság ítéletét megváltoztatta: a visszvégrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a másod-biróság ítélete jogerőre emelkedik. 9. Ha az eljárásban a büntető-törvények megsértésének jelei merülnek fel: e miatt az eljárást az ítélethozatal fel nem függesztethetik. A büntető-biróság azonban a tényállásról hivatalból •értesítendő. 122. §. Nagyobb városokban az 1868: LIV. törvényczikk hatálybaléptekor fenállott, vagy azután alkotott külön lakbérleti szabályok a lakbérleti ügyek tárgyalásánál és eldöntésénél a bíróságoknak isszabályul szolgálnak, ha azok a bel- és igazságügyi ministerek által helybenhagyattak s a hivatalos, közlönyben szabályszerűen kihirdettettek. 123. §. Addig, mig az örökösödési eljárást külön törvény szabályozni fogja, az örökösödési eljárásban hozott első-bírósági végzések ellen semmiségi panaszszal lehet élni a semmitőszékhez az eljárásban felmerült alaki jogsérelmek miatt, a mennyiben a törvény a jogorvoslatokat ki nem zárja. Felebbezésnek az 1868: LIV. törvényczikk 581. §. esetében van helye.