Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

184 725. SZÁM. 124. •§. Ezen törvény végrehajásával az igazságügyminister bizatik meg. Budapest, 1874. május 18-án. Dr. Pauler Tivadar s. k. Melléklet a 725. sz. irományhoz. Indokok a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868: LIV. törvényczikk módosítása iránt beadott törvényjavaslathoz. A) Általános rész. Az 1868: LIV. törvényczikk alkotásakor a törvényhozásnak nem volt czélja végleges polgári törvénykezési rendtartást létesíteni. A törvényhozás az 1868: LIV. törvényczikk alkotása által'csak oly ideiglenes törvénykezési rendtartás behozatalát czélozta, mely addig is, mig a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló perrendtartást behozni lehet, a perbeli és peren kivüli eljárást a szoros értelemben vett Magyarországon, és annak a Királyhágón túli részeiben egyaránt szabályozza; azért az 1868: LIV. törvényczikk által alkotott polgári törvénykezési rendtartás akkép készült, hogy abba a Királyhágón túli részekben hatályban lévő osztrák polgári perrendtartás szabványai, a Magyarországon hatályban volt ideiglenes törvénykezési szabályok és a törvénykezési eljárást szabályozó kormányrendeletek, a szükségeseknek látszó változtatásokkal rendszeres egészbe összegyűjtettek. E mellett azonban a perrendtartás némely ujitást is felvett, melyek legfontosabbika a külön semmitőszéki intézmény behozatala, mely intézményuek behozatala több oly rendelkezés felvételét tette szükségessé, melyekre más nemzeteknek, vagy az írásbeliség, vagy a szóbeliség következetesen keresztülvitt elvein alapuló perrendtartásaiban hasonló mintát szolgálható rendelkezésekre nem találunk; azok beillesztése tehát oly perrendtartásba, mely az írásbeliség mellett a három fokú fokozatos bíráskodási rendszert fentartotta, nehézségekkel járt, melyek legyőzésére a gyakorlat sem nyújthatott segédkezet. Még súlyosabbakká váltak e nehézségek az által, mivel a külön semmitőszéki intézmény behozatalával egyidejűleg a fellebbezési jog korlátoltatott; és pedig akképen, hogy a perrendtartás a 294. §-ban egyszerűen meghatározta azon eseteket, melyekben fellebbezéssel lehet élni; minden más esetben a fellebbezést kizárta. A gyakorlati élet a perrendtartásnak igen sok hiányát mutatta ki, ugy annyira, hogy mindjárt annak hatálybalépte után felmerült a szükség érzete annak hiányait a törvény módosítása által javítani. Azóta mindinkább érezhetővé vált a javítás szüksége, melyet az állam nem kedvező pénzügyi helyzete is sürgetőleg követelvén, egyik okul szolgált arra, hogy az igazságügyi ministert szakférfiak egybehívására indítsa, véleményeiket a szükséges javítások terjedelme iránt meghallgatandó.