Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt
162 725. SZÁM. 2. Azon fél, ki sommás perben a tárgyalásra meg nem jelent, a meg nem jelenése miatt hozott itélet ellen felebbezéssel nem élhet. 3. Ha a sommás per tárgya a jelen §. 1-ső pontjában foglalt rendelethez képest 100 forint értéket tul nem halad: a másodbiróság ítélete ellen, akár helyben hagyja, akár megváltoztatja az első bíróság ítéletét, további fölebbezésnek a harmad-birósághoz helye nincs. Ily perekben a másod-biróság ítélete ellen semmiségi panaszszal is csak akkor lehet élni, ha a másodbiróság az első-bíróság ítéletét az ügy érdemére nézve megváltoztatja. Ha a másod-biróság az első-bíróság ítéletét helybenhagyja, semmiségi panaszszal csak oly semmiségi ok alapján lehet élni, mely magánál a másod-bíróságnál merült föl. Végre 4. Ha a sommás per tárgya a felebbi módon 300 frt értéket tul nem halad és a másodiróság az első biróság ítéletét az ügy érdemére nézve egészen helybenhagyja, habár a járulékokra nézve megváltoztatja is, további fölebbezésnek a harmad-birósághoz szintén nincsen helye; ha pedig ily perekben a másodbiróság az első-bíróság ítéletét a felebbező fél javára változtatja meg, ezen fél további felebbezéssel nem élhet. A másod-bíróságnak ily perekben hozott ítéletei ellen használható semmiségi panaszra nézve a jelen §. 3. pontjában foglalt rendelet hasonszerü alkalmazásának van helye. 55. §. A semmiségi panasz és fölebbezés joghatályának korlátozása. Az első bírónak határvillongási, birtokháboritási, vásárbiráskodási, a bérelt laknak a bérleti idő lejárta avagy a bér fizetésének elmulasztása miatt a kért kiürítése, ugy szintén, az irott haszonbérleti szerződésnek a szerződésben kikötött haszonbérleti idő lejárta avagy a haszonbér fizetésének elmulasztása miatt kért megszüntetése iránt folytatott perekben hozott ítéletei végrehajtását sem a fölebbezés, sem a semmiségi panasz nem gátolja. Ily ítéletekben az azonnali végrehajtást is mindig el kell rendelni. 56. §. Az 1868: LIV. törvényczikk általános szabályai, a mennyiben a jelen törvény és ott a hol az 1840: IX. törvényczikk hatályban van, a mezei rendőri ügyekben a kár becsüjét, s a mezei vagy erdei csősz vallomásának bizonyító erejét illetőleg az 1840: IX. törvényczikk 4. 21. §§. kivételt nem foglalnak magukban, a sommás eljárásban is alkalmazandók. 57. §. Az idézett törvény 160. §. helyett: Bíróságon kívüli beismerés csak akkor szolgálhat bizonyítékul, ha az maga a fél által minden kényszer nélkül világosan és komolyan oly személy irányában tétetik, kiről viszonyait tekintve azon félnek, ki ellen bíróságon kívüli beismerése bizonyítékul használtatik, tudnia kellett: miként annak a beismert tény valóságát megtudni, vagy arról bizonyítékot szerezni érdekében állott. A bíróságon kívüli beismerést az arra hivatkozó fél tökéletesen tartozik bebizonyítani. 58. §. Az idézett törvény 167. §-a helyett: Magán-okirat, melynek valódiságát az ellenfél tagadja, ugy szolgál bizonyítékul:
