Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

752. SZÁM. 163 a) ha azt sajátkezüleg aláirta, vagy b) ha a kiállító, a ki irni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, kiknek egyike a kiállító nevét is aláírja, az okiratot saját kézjegyével látta el. 59. §. Az idézett törvényczikk 235. §. helyett: Ha a bizonyítandó ténykörülményről csupán a megkínált fél bir közvetlen tudomással, a főesküt ennek kell megítélni. Ezen esetben a megkínált fél tartozik vagy a főesküt letenni, vagy arra megesküdni, hogy a kérdéses körülményről tudomása nincs. Ha ellenben csak a bizonyító félnek van a bizonyítandó ténykörülményről közvetlen tudomása, az általa ajánlott főesküt részére egyedül akkor lehet megítélni ha abba az ellenfél beleegyezik. 60. §. Az idézett törvény 246. §. helyett: Az eljárás befejezése után az első-biróság, ha nem látja annyira kifejtve a ténykörülményeket, hogy alapos határozatot hozhasson s ha a tárgyalás folytatásától valószínűleg sikert várhat: jogosítva van rendes perekben is az ügyet vagy általában vagy egyes kérdésekre nézve ujabb külön jegyzőkönyvi tárgyalásra utasítani, illetőleg a tárgyalás kiegészítését elrendelni, de csak a felek által fölhozott ténykörülményekre nézve. Ha az első bíróság már a kereset vagy kérvény benyújtásakor észreveszi, hogy az a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos határozatlan, vagy érthetetlen, úgyszintén azon esetben, ha a kereset-kérvény vagy más beadvány az 1868: LIV. törvényczikk 64. és 65. §§-ban foglalt külső kellékekkel nem bir: az ily beadványt kijavítás végett azonnal visszaadathatja, de ha a beadvány benyújtását a törvény záros határidőhöz köti, a kijavításra rövid határidőt tartozik szabni. Ha a további tárgyalás szüksége nem forog fenn, s a per végeldöntésre megérett, a bíróság a per érdeme felett ítéletet hoz. ítéletet kell hozni még a következő esetekben is: a) ha a biró a közös okirat előterjesztését vagy a fölfedező eskü letételét meghagyja (1868: LIV. törvényczikk 188. és 238. §§.) b) az igény perekben (1868: LIV. törvényczikk 468. §.) c) azon esetekben, midőn a biró ítéletét pótlólag kiegészíti; (jelen törvény 62. §.); d) ha a biró a felhívó kérelmére valamely jogot érvénytelennek nyilvánít (1868: LIV. törTényczikk 517. §.); vagy e) a felszámított követelés érdemében határoz (1868: LIV. törvényczikk 520. §.); f) ha a biró valamely elveszett okiratot megsemmisít (1868: LIV. törvényczikk 533. §.) Minden más esetben végzést kell hozni. 61. §• Az idézett törvény 256. §. helyett: Minden ítéletet akkép kell szerkeszteni, hogy végrehajtható legyen. 21*