Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

725. SZÁM. 155 24. §. A tényeket a valósághoz képest teljesen és határozottan kell előterjeszteni. Mindenik fél köteles az általános beismerés esetét kivéve, az ellenfélnek állításaiban foglalt fontos tények iránt egyenkint határozottan nyilatkozni. A félnek azon nyilatkozatát, hogy valamely tényről tudomása nincsen, csak akkor lehet mint tagadást figyelembe venni, ha azon tény a nyilatkozó félnek nem saját cselekvése vagy tapasztalása. Tényeket, melyeket az ellenfél határozottan nem tagad, beismerteknek kell tekinteni, kivéve, ha a tagadási szándék az ellenfélnek egyéb nyilatkozataiból kitűnik. 25. §. A tárgyalás kezdettől végig egy egész s egységes pörbeli cselekményt képez, tehát mindaz mit a felek annak befejeztéig fölhoznak, kellő időben fölhozottnak tekintendő. A tárgyalás berekesztése után minden további észrevétel vagy bizonyítás ki van zárva. (35. §.) 26. ,§. A tárgyalást vezető biró hivatalból ügyel arra, hogy az ügy minden oldalról kifejtessék, de mindamellett a tárgyalás ne késleltessék fölösleges hosszadalmasság vagy nem fontos vagy megengedhetlen melléktárgyalások által, ügyel arra is, hogy a tárgyalás rendszerint megszakítás nélkül befejeztessék. — Ha a tényállás tisztába hozatala kívánja, a biró a tárgyalást kérelemre vagy hivatalból elhalaszthatja s ily esetben az ujabb tárgyalás napját azonnal kitűzi. 27. §. A biró köteles a felek vagy megbízottjaikhoz intézett kérdések által odahatni, hogy nem világos kérelmeiket fölvilágosítsák s a tényállást hiányzó részeiben kiegészítsék; köteles a törvényt nem tudó feleket a bizonyítás terhéről s a bizonyítási eszközök használati módjáról értesíteni, őket a bizonyítékok kijelölésére felszólítani s általában oda hatni, hogy a felek a tényállás megállapításához szükséges nyilatkozatokat megtegyék. 28. §. . Ha a biró valamely személyesen jelen nem levő fél megkérdezését szükségesnek látja, a felet a meg nem jelenés esetét kivéve, (1868. LIV. t. ez. 111. §.) személyes megjelenésre kötelezheti. Ha a megkérdezendő felet a megjelenésben valamely elfogadható ok akadályozza, s ezt bejelenti, vagy ha a fél más bíróság területén lakik, annak meghallgatását első esetben a fél lakhelyén maga teljesítheti, másik esetben a fél lakhelyének bíróságára bizhatja. A biró a felekhez intézendő kérdéseket határozatában megállapítja, s azokat a féllel idéztetésekor előlegesen közli; azonban a pör birája, valamint a megkeresett biró is más oly kérdéseket intézhet a félhez, melyek a fél nyilatkozata folytán szükségesnek látszanak. 29. §. Azon felet, ki a neki tett kérdésre vagy épen nem, vagy nem határozottan felel, ugy kell tekinteni, mintha az ellenfél részére kedvezően felelt volna. Ezen rendelet nyer alkalmazást akkor is, ha a személyes megkérdezés végett idézett fél elfogadható ok nélkül meg nem jelen, föltéve, hogy a hozzá intézendő kérdés vele előlegesen írásban közöltetett. 20*