Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról

142 721. SZÁM. A forró vizfütést más központi fűtési rendszerek felett annak aránylag olcsóbb kiállítása^ egyszerűbb kezelési módja, s olcsóbb üzelme teszi ajánlatossá, ezeken kivül más rendszerek minden előnyével is bir. Az aspirationalis szellőzés gépek alkalmazását nélkülözhetővé teszi, s a berlini friedrichshaini tapasztalatok szerint teljesen megfelelő. Tiszta lég vételére az épület oldalain az ablak karfalait legelőnyösebben választottnak véljük, mig az elhasznált levegő a kéményen át távolittatik el. A főbejárat fűtése és szellőztetése ugyanily elvekre van fektetve. Első emeleten van a mintegy 10 [ ] ölnyi terjedelmű váróterem járóbetegeknek, mely egyúttal nappali terem a férfi betegek számára. A nappali terem nők számára a második emeleti nagy kórterem északi végébe van tervezve. Ezen helyiségek czélszerüsége kellőképen indokoltatik azon nyugalom által, melyre a súlyos, különösen műtött betegnek felgyógyulásához szüksége van, s a mely különben a könnyebb sebészi betegek s üdülők által zavartatnék. A főbejárat és lépcsőház másik felén van a tan- és műtőterem. — Alatta földszinten az első tanársegéd lakása, a tanári szoba, az intézet műszer- és könyvtára, egyúttal a műtő-növendékek gyüldéje az előadás előtt. A tanterem alatti helyiség tüzelőtár és fütőhely. A tanterem ugy illeszkedik az épület első emeletéhez, hogy a műtőtér padolata az első emeleti padolattal vízszintes. A tanterem többi padolata 2 lábnyival mélyebb, hogy a padlón álló hallgatók szeme valamivel, csak annyival essék a műtéti asztal táblája felé, hogy az ott bemutatott tárgyakat lássa. A műtőtér a félkörű terem fenekébe van tervezve, hogy midőn a műtendő beteg a világosság felé fordíttatott s a műtő vele szemben helyet foglal, a jobbadán mögötte és oldalt elhelyezkedett tanulók a műtét folyamát lássák és kisérhessék. A műtőtér ily elhelyezése a terem fenekében nagy világosságot igényel. Ezt szolgáltatja azon hét ablak, melyek mindegyike 7' széles és 21' magas, s a felső világítás. A padok amphitheatralis oly emelkedéssel bírnak, hogy a következő padokban ülők az előttük ülők fejei felett lássanak. A középső ablak elé, annak szélességében, haránt világítás nyerhetése végett, padok nem állíthatók; ellenben felhasználható e tér hordozható székek odaállitására, vagy állóhelyekül. Ezen kihagyott ut által a terem két félre osztatik. Mindegyik fél padjainak emelkedése által az oldalablakok alsó harmada eltakartatok, vagyis az ablakot alsó része által a padok alja világittatik meg. Ezen jól világított helyiség kórisméi, szöveti és vegyi dolgozdának van tervezve, de hogy ezen czélra felhasználható legyen, a tanterem fűtésének oly berendezése helyett, mint milyen a kórtermekben van, hol a betóduló küllevegő az ablak karfalaiba illesztett spirálok által melegittetik, itt a melegítést a földszint alá kellett elhelyezni, s a meleg levegőt az ablak közti derékfalakban csöveken át felvezetni. Az elhasznált levegő eltávolítása a tanteremnek az ablakokkal átellenes falában alkalmazott csöveken át az aspiráló kémény által történik. A tanterem szellőzése és fűtése olykép vétetett tervbe, hogy a 34.370 KI' levegő-űrbe 200 személyre fejenként és óránként 600 13 levegő vezettessék, vagyis 120.000 El', vagyis, hogy a terem levegője szükség esetén egy órában háromszor és félszer megújítható legyen. Ezen első pillanatra igenis gyors levegő-ujitás czélszerüsége okadatoltatik azon sokszor bűzös tárgyak, tisztátalan üszkös fekélyek stb. által, melyekkel a sebészetnek dolga van; fel sem emiitvén a levegőnek a számos hallgató általi felhasználását, mi mindössze nemcsak zsibbasztólag hat a jelenlévőkre, de a betegitő hatású termékek el nem távolítása folytán fertőzést is idézhet elő az egész intézetben.