Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-721. Törvényjavaslat a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem számára épitendő sebészeti klinikáról
721. SZÁM. 143 A tanterembe három bejárás vezet: egy-egy a két padcsoporthoz a tanulók számára, egy középső az emelvényhez, a műtők és betegek számára. Megemlitendő még az aspiráló kémény előtt az előcsarnokba nyiló fülkébe tervezett emelőgép, melylyel a betegek ágyastól rázkódás nélkül egyik emeletből a másikba, esetleg a műtő- és tanterem ajtaja elé helyezhetők. Különszobák minden kórházban szükségeltetnek, sebészi koródán nélkülözhetlenek, egyes betegek és műtötték elkülönítése végett, hol ezeknek érdekében, hol a többi beteg nyugalmának és egészségének fentartása czéljából. A második emeleti nagy kórterem úgynevezett orom- vagy gerincz-szellőzésre (Firstventilation) is lévén berendezve, ez által légujitás tekintetében teljesen a barraque-ok nagyra magasztalt előnyeivel bir, s főleg nyáron legjobb szolgálatot tehet. Világításra gázvezeték, a tisztaság czéljaira hideg, meleg vízvezeték van tervezve. E vélemény értelmében készíttetett az építkezési terv s a részletes költségvetés, melyek a t. képviselőház elé fognak terjesztetni, s mely szerint a sebészeti klinika költségei a berendezéssel együtt 400.000 frtban irányoztattak elő. Ezen ügy sürgőssége daczára nem merném a jelen pénzügyi viszonyok közt a t. képviselőházat felkérni, hogy az államkincstárt ily nagy kiadással terhelje meg. Azt vélem azonban, hogy ezen építkezés az államkincstár terheltetése nélkül eszközölhető, és pedig akként, hogy e kiadás az egyetem törzsvagyonából, vagy arra felveendő kölcsönből legyen fedezendő. Az építkezés ugyanis legalább három évet fogván igényelni, a 400.000 frt után járó 7% tőke és kamattörlesztési hányad, 28.000 frt, csakis az utolsó évben, — vagyis, ha az építkezés 1874-ben megkezdetik, csak 1877-ben fog egész mérvben szükségeltetni. Tekintve már, hogy az egyetem birtokában lévő 1,800.000 frtot képező földtehermeutesitési kötvények kisorsolásából, illetőleg az árkelet és névérték közötti különbözetből három év alatt legalább is ötvenezer forint nyeremény, továbbá az egyezség utján elintézett peres bozóki uradalom ingatlanságainak megváltása fejében földth. papírokban befolyandó 35.000 forintnyi kötvények után 75°/ 0 árkelet mellett nyerendő 26.250 frt, végre a dunaföldvári úrbéri perben hozott legf. tszéki itélet alapján, az alapitványi ügyigazgatóság jelentése szerint, az egyetemi uradalmat megillető 427.035 frtnyi kárpótlási tőke fejében 25 év óta hátralékos mintegy 300.000 frtnyi kamatból (a kötvényeknek 75% árkelet szerinti eladása esetén) 225.000 frt, vagyis összesen 301.250 frt fog az említett építkezésre a nélkül fordíttatni, hogy ez által a kamat jövedelemben csökkenés s közvetve a kincstárból igénylendő pótlék szüksége merülne fel. A még megkívántató 100.000 frt már a dunaföldvári úrbéri váltság tőkéjéből lesz fedezendő, s igy e tekintetben 7.000 frtos kamatcsökkenés mutatkoznék, mely azonban egyrészt az emiitett úrbéri váltság-tőke összegének maradványai után járó kamatok; az ugyanott szabad rendelkezés alá kerülő 800 hold bérleti összege által, mely legalább is, •— az adó és kezelési költségek lovonása után, — 5.000 írtra tehető; továbbá a zniói uradalomnak a legközelebb foganatosítandó tagosítás után várandó jövedelmi növekedése által bő fedezetét nyerendi. Teljes joggal lehet tehát feltenni, hogy a tervezett építkezés költségei az egyetem vagyonából fedezhetők lesznek, anélkül, hogy az 1874-kiállamköltségvetésben előirányzott jövedelmek apadjanak. Javaslatomat tovább azzal is bátorkodom indokolni, hogy miután a jelen pénz viszony ok között a jövő tavaszszal Budapesten valószínűleg kevesebb építkezés fog megindittatni, igen üdvös hatása lesz a munkás-osztályra, ha az állam, a nélkül, hogy kincstára uj terheket vállalna, építeni fog, — mi
