Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában

713. SZÁM. 97 vagy különválását csak a congressus befejezte utánról, (melyben az ő képviselőik is, mint tekintélyes számú kisebbség, mindvégig résztvettek) keltezik. Hitügyekben az állam biró nem lehet, s kétségkívül a képviselőháznak sem lehetett 1870. márczius 18-iki határozatával ez a czélja; mint fentebb érintettem, szintoly kevéssé lehetett az, hogy egyszerű határozattal egy ünnepélyes törvényhozási tényt kerüljön meg. Czélja volt, mint a határozat indokolásában világosan ki van mondva — az elvileg elismert lelkiismereti szabadságot minden kényszertől megóvni és védni azok számára is, a kik az izraelita congressus által hozott rendszabályok szerinti szervezkedésben meggyőződésük megnyugtatását nem lelik, s abban a hitben vannak, minek egyébiránt bírálatába vagy csak tényszerű vizsgálatába is a képviselőház nem bocsátkozott, csak saját előadásukat egyszerűen elfogadta, hogy t. i. kérvényezők előadása szerint — az izraelita congressus határozatai a zsidó hittörvények alaptanaival és az azok által megállapított alap szervezettel ellenkezésben vannak. Az előadottak szerint tehát Magyarországon két törvénycsen különvált izraelita egyháznak vagy hitfelekezetnek — az államjogi értelemben létezését el nem ismerhetem. S törvényességi szempontból elég is volna ennyit mondanom a fentebb idézett jogi vélemény támogatására; de mivel alább a szóban forgó rabbi-képezde kérdését — a törvényesség szempontján kivül — culturai szempontból is meg kívánom világítani, különösen pedig azért, mert az orthodox kérvényezők hitbeli meggyőződéseikre és dogmáikra hivatkoznak : czélszerünek tartom már itt érinteni azt, hogy Magyarországon nemcsak törvényes és állampolitikai, hanem dogmatikai szempontból véve sem létezik két különböző izraelita felekezet. A tudomány által*) constatált tény, hogy az egész földön létező zsidóság nagy zöme kezdettől fogva s a második templom leromboltatása és szétszóratásuk után is folyvást egyetlen felekezetet képezett mindenütt, mely a Mózes és próféták irásai mellett a tudós rabbiknak a Talmudba lerakott bölcsességét is szabályozónak ismerte el a hit dolgaiban, s ezért hittana „mosaico-rabbinisticusnak" neveztetik. Ez egyetlen felekezetből a VIII. században vált ki a karaitok Babylonban alakult, de nagy elterjedést sehol, Európában pedig épen nem nyert felekezete, mely a Talmudot és a Rabbik írásait elvetvén, kizárólag a szent könyvet (Thora) ismeri el hitszabályzónak. S ha az izraeliták közt lehet szó egyáltalában orthodoxokról — a szó keresztyén értelmében, — egyedül a karaiták volnának e névvel nevezhetők. Szintagy jelezhetők a zsidóprotestáns nevezettel, s alapitójuk Anán ben Dávid némely zsidó tudós által „zsidó Luthernek" is neveztetik. A zsidóság nagy zöme azonban tovább is s mind máig megmaradt a Mózes-rabbi-féle hitfelekezet egységes keretében, melynek hite, a törvényben és a Talmudban befejezetten, a középkor legkitűnőbb izraelita hittudósai által, élükön a nagy Majmonidessel kondinkáltatott, s utánuk József Káru rabbi által készült s az összes vallási ügyekre kiható Shulchan-Aruch (teritett asztal) nevű codexbe foglaltatott. De szintúgy a tudomány által constatált tény az is, hogy e hitbeli teljes egyezés mellett a világ minden részébe szétszórt zsidóság közt különböző szertartási rend (Liturgia) fejlődött ki. Ez igen természetes s vallásuk lényegében fekvő okból eredt. A zsidónak ugyanis csak egy temploma volt, a jeruzsálemi, a hol áldozhatott, ezenkívül hazájában is csak zsinagógái voltak. A templom leromboltatván, a mózesi isteni tisztelet a maga teljességében többé nem volt végezhető s ma sem — sehol. *) Dr. J. M. Jóst: Geschichte des Judenthums und seiner Secten. Leipzig 1857. Dr. J. H. Bittér: Geschichte der jüdischen Keformation, Berlin. 1858 61. 65. — D. H. Graetz : Geschichte der Juden von den altesten Zeiten bis auf die Gegenwart, aus den Quellén bearbeitet I—

XI. Bd. Leipzig 1870. — Az 1868/9-iM orsz. izrael. congressus tárgyalási naplója. Hivatalos kiadás, Pest 1869. Löw Lipót szegedi főrabbi véleményes jelentése a beregszászi izr. hitközség ügyében. (A vallás- és közoktatási minist, iratai közt 1867 : 13.852. sz."* Hirsch Márk ó-budai főrabbi véleményes jelentése a kassai izr. hitközség ügyében. (TJ. o. 1867 : 16.596. sz. a.) KBPVH. IROMÁNY. 1872/75. XVII. 1 3