Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában

98 713. SZÁM. A jeruzsálemi templomhoz kötött áldozatok megszűntével s az áldozati szertartások elestével egészen uj zsinagóga-rendet kellett megállapítani, s hogy ez a különböző országokban — elszórtan lakó •— a nyomás és üldözés különböző mértékét szenvedő, a mellett semmi közös hatóság intézkedése által egybe nem tartott, zsidóság egyes ágainál különböző erkölcsöket, szokásokat, imamintákat, s általában különböző szertartásokat hozott létre : azt csak természetesnek találhatjuk. Maguk azok az országok és nemzetek, melyekben s melyek közt laktak, mulhatlanul kellett, hogy ez alakulásra észrevétlenül is befolyást gyakoroljanak. így keletkeztek az askenáz (frankogermán), a szefárd (spanyol), a Mszideus (orosz-lengyel) rítusok, melyek szertartási külsőségben ugyan többé-kevésbé eltérnek egymástól, de tulaj donkép eni felekezeti különbséget annál kevésbé állapítanak meg, mert egymással ugyanazon hitközségben érintkezvén — nem egyszer vegyülnek is s kölcsönösen elemeket vesznek fel egymásból. Hazánkba a zsidó lakosság különböző időkben, különböző országokból vándorolván be, természetes, hogy különböző rítusokat hozott be magával. „Zsidók ugyan — mondja Löw Lipót — századok óta laktak volt a hazában; de zsidó hitközség a XVI. században csak hat volt: Budán, Esztergomban, Fehérvárott, Kis-Mártonban, Pozsonyban és Tatán. Az akkori magyar zsidó községek mind aslienáz ritust követtek. Alapul tovább is az askenáz ritus maradt, de rendre-rendre elfogadták azokat a módosításokat, melyeken e ritus Lengyelországban (a kaszideismus befolyása alatt) keresztülment. Természetes; mert a zsidó népesség Magyarországba nagyobbára vagy egyenesen Lengyelországból, vagy oly országokból vándorolt be, melyeknek lakossága tulnyomólag szinte Lengyelországból származott be, mint Austria, Cseh- és Morvaország zsidósága." Azonban habár kisebb számmal, spanyol eredetű zsidók is vándoroltak be hazánkba, behozva magukkal a spanyol (szefárd) ritust; azonban csak Temesvártt, Károlyfehérvártt és Pesten alapítanak zsinagógákat, melyek közül ma csak a temesvári áll fenn; de ott is nagyon csökkent a tiszta szefárd ritus követőinek száma. Végre a Mendelsohn Mózes nevével van összekötve azon ujabb keletű reform-mozgalom megindulása, melynek főiránya az isteni tiszteletben ismét a külszertartások által háttérbe szorított tanító elemre fektetni a nagyobb súlyt, de mely a szertartások (vagy rítusok) bármelyike mellett megállhat, s tényleg hol egyiknél, hol másiknál található. Ez irány legújabban két: a bécsi és hamburgi rítusban nyert kifejezést; a magyar reformált hitközségek a bécsihez ragaszkodnak, melylyel előbbi jellegük teljesen összefér. Hazánkban az eddig előadottak szerint három rendbeli zsinagóga vagy ritus van, a régi aszkenáz ritus; a kaszideus, — aszkenáz elemekkel vegyült, — szefárd ritus, s a mérsékelt (bécsi) reform zsinagóga, megrövidített aszkenáz rítussal. De hogy e különbségek tulaj donképi hitfelekezeti különbségét nem állapítanak meg a magyarországi zsidóság közt, legkevésbé pedig olyat, mely őket az orthodox kérvényezők állítása szerint, — ezekre és congressusiakra osztaná: világos onnan, hogy némely magukat orthodoxoknak valló és kérvényező zsidó-községek rítusában sokkal több különbség van, mint orthodox és congressus-párti más zsinagógákéi közt. — Például a pozsonyi és az ó-budai hitközségek zsinagóga rendje közt nincs semmi különbség; pedig a pozsonyi orthodoxnak vallja magát, az ó-budai pedig a congressusi párthoz tartozik. Ellenben a pozsonyi és mármaros-szigeti közt, melyek mindketten kérvényező „hittörvényhű"-ek, nagyobb rituális különbség van — amaz aszkenáz, ez kaszideus lévén, — mint például a pozsonyi és a congrussus-párti szegedi hitközség közt. De hogy a ritus különbsége hitfelekezeti különbséget egyáltalában nem állapit meg, bizonyítja maga az orthodox párt ama ténye, hogy a Shulchan-Aruch alapján szervezkedő „hittörvényhű felekezet" keretébe az aszkenáz és szefárd rítusokat, mint egyenlően jogosultakat veszi be.