Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
96 713. SZÁM. az alapítvány eredeti rendeltetésével és az alapító szándékával ellenkezésben lenne, hanem azért sem, mert a törvény csak egy zsidó vallást ismer, melynek számára az alapítvány szánva van. Ez utóbbi érvet azonban kénytelen vagyok kissé részletesb tárgyalással megvilágítani annyival inkább, mert az orthodox hitfelekezet közvetítő bizottsága részéről a képviselőházhoz benyújtott kérvény épen ezt tagadásba veszi, s tagadását ugy képviselőházi végzésekre, mint legfelsőbb királyi elhatározásokra véli alapithatni. III. Az orthodox izraeliták magukat a képviselőházhoz benyújtott 309 egyező szövegű kérvényeikben s közvetítő bizottságuk kérvényének hátlapján, valamint „Szervező alapszabályzat"-uk czimében is „felekezetnek" nevezik, s az eddig osztatlan izraelita iskolai alapnak aránylagos megosztása iránti kérelmüket egyenesen arra a feltevésre alapítják, hogy a magyarországi zsidóság két egymástól tökéletesen különvált felekezetet képez : úgymint a congressusi szabályok szerint szervezkedett és az orthodox autonóm felekezeteket, mely utóbbi, szerintük, mint ilyen, mind a képviselőház 1870. márczius 18-án egyhangúlag hozott határozatával, mind ő felségének a magukat orthodoxoknak valló hitközségek bemutatott szervezkedési szabályait megerősítő, s 1874. október hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával törvényesen elismertetett volna. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy sem a hivatolt képviselőházi határozatban, sem a legfelsőbb elhatározásban, sem végre az egyikre vagy másikra alapított ministeri rendeletekben, s különösen az orthodox hitközségek bemutatott szabályzatuk szerinti szervezkedésének szabadsága tárgyában 1871. november 15-én 26.915. sz. a. kibocsátott körrendeletben a congressusi határozatokat elfogadó s magukat a szerint szervező, és viszont az azokat el nem fogadó és magokat külön szabályzat szerint szervező hitközségek egymástól külön hitfelekezeteknek sehol nem neveztetnek, annál kevésbé ilyekül ünnepélyesen s törvényesen el nem ismertetnek. Nem is lehetett szándékában a törvényhozás egyik bármelyik tényezőjének, és igy sem a képviselőháznak, sem ő felségének a törvényhozás másik, illetőleg még harmadik tényezője nélkül, egyszerű határozattal, valamely külön vallás-társulatnak, mint önálló hitfelekezetnek vagy egyháznak létezését, a szó állampolitikai értelmében, ünnepélyesen elismerni vagy csak ki is mondani; minthogy hazánkban általános szabad vallás-gyakorlati és felekezet-alakithatási törvény még nem létezvén, az. eddigi törvényhozási gyakorlat s fenálló jog értelmében egyes egyházak, hitfelekezetek s vallástársulatok állami elismerése csak formaszerü törvény utján történik jogérvényesen. így csak a közelebbi idők idevonatkozó törvényhozási tényeit említve, az 1848 : XX. t.-cz. még a törvényesen bevett vallások és vallásfelekezetek körében rendelkezik, s azok számát az unitárius felekezettel szaporítja ; az 1868: IX. t.-cz. csupán a görög-keleti vallásúak ügyében; az ugyanazon évi LIII. t.-cz. a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról; s maga az izraeliták egyenjogúságáról szóló 1867 : XVII. t.-cz. csak ezek polgári és politikai jogai tekintetében intézkedik. Tökéletesen jogosult továbbá a fentebb idézett jogi vélemény amaz állítása, hogy „a törvény csak egy zsidó vallást (felekezetet) ismer." Azon aránylag kevés régi és ujabb törvényeinkben, hol az állam gondját igénybe azelőtt igen kis mértékben vett zsidókról egyáltalában szó van, közöttük felekezeti különbség egyáltalában nem tétetik. S az egyetlen törvényczikkben, melyben az izraeliták hitvallása egyáltalában érintve van, t. i. az 1840 : XXIX. törvényezikkben, szintén csak egy izraelita vallásról van szó. De az orthodox részről kérvényezők sem állítják, hogy az 1868/9-iki országos izraelita íongressus előtti időkben valaha lett volna két izraelita felekezet az országban; ilyenek keletkezését
