Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.

Irományszámok - 1872-679. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az ügyvédi rendtartásról szóló 483-ik számu törvényjavaslat tárgyában

21S 679. SZÁM. 6. a választmány határozatai ellen beadott fellebbezések elintézése (29. §.); 7. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslására czélzó inditványok. vagy az e tárgyban véleményadás végett az igazságügyminister által közlött javaslatok tárgyalása és az e czélra netalán szükséges külön bizottmányok kiküldése. 22. §. Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre, mely áll: az elnökből, ki egyszersmind a kamara elnöke is, s elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolcz választmányi tagból és négy póttagból. A rendes tagok közül legalább háromnak, s a póttagok közül legalább egynek a kamara székhelyén kell laknia. A titkár, ügyész és pénztárnok lehetőleg a kamara székhelyén lakó ügyvédek sorából választandók. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a fentebb elősorolt tisztviselőkön kivül tizenkét választmányi és hat póttagból áll, és a tagok legalább kétharmada a Budapesten lakó ügyvédek sorából választandó. 23. §. A választás idejét 30 nappal megelőzőleg az elnök hirdeti ki a harmadik év utolsó havára. A választmányt az illető kamara összes tagjai választják viszonylagos szótöbbséggel; a választás érvényességéhez azonban beadott szavazatoknak legalább egyharmada szükséges. Ha ily szótöbbség nem jön létre, úgyszintén, ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz: uj választás rendeltetik, melynél fogva a viszonylagos szótöbbség feltétlenül határoz. A második választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiúsulta és annak oka közzéteendő. Azok között, kik a választásnál egyenlő szavazatot nyertek, ha a választmányi tagok meghatározott száma mindenik felvételét meg nem engedi, az elnök által húzott sors dönt. A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja be ; a székhelyen kivül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhetik. Ha a három év letelte előtt a választmány valamely tagjának helye megürül: a megelőző választásnál viszonylag legtöbb szavazatot nyertek hivandók meg sorrendben. A választás eredménye az igazságügyministernek bejelentendő. 24. §. A választmány tagjává meg nem választható: a) ki büntető vagy fegyelmi eljárás folytán hivatali vagy egyéb bűntett, illetőleg vétség miatt megfenyíttetett; b) kit a választmány ezen jogtól megfosztott. (25. §.) Azonban három év után ezen kizárási okok megszűnnek, ha az illető ügyvéd ezen idő alatt ujabb büntetés alá nem esett. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi vagy bünvizsgálat indittatik: mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. ••.;•' 25. §, A választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött.