Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.

Irományszámok - 1872-679. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az ügyvédi rendtartásról szóló 483-ik számu törvényjavaslat tárgyában

679. SZÁM. 219 Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesíteni vonakodik: azt a választmány 200 frtig terjedhető birságban marasztalhatja, s ezenfelül legfeljebb három évre a választói és választhatási képességtől, ugy a közgyűlésen az őt megillető szólási s szavazási jogtól megfoszthatja, és a 27. §. 4. pontjában érintett kiküldetéstől kizárhatja. 26. §. Az elnök, elnök-helyettes, és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat, és csak a kamara érdekében s megbízásából tett kiadásaik, utazási költségeik stb. téríttetnek meg a kamara pénztárából. A titkár, ügyész és pénztárnok részére az ily költségek megtérítésén felül a közgyűlés évi fizetést is állapithat meg. 27. §. A választmányi ülések tárgyai a következők: 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása; 2. az ügyvédek és ügyvédjelöltek felvétele és az előszabott lajstromok vezetése; 3. az ügyvédjelöltek gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyítványok kiállítása; 4. az ügyvédi vizsgáló bizottsághoz szükséges tagok megválasztása (4. §.); 5. vagyontalan felek ügyeiben a bíróság felhívására pártfogó ügyvédnek kirendelése és ily ügyekben véleményadás ; 6. ügyvédek és ügyvédjelöltek feletti felügyelet és fegyelmi hatóság gyakorlata; 7. az ügyvéd és képviselt fele közt a jutalomdíj iránt felmerülő ügyekben (58. §.) véle^ ményadás és a 61. §. esetében a kiegyezkedés megkísérlése; 8. a kamara vagyonának, ugy a netalán rábízott alapítványi vagyon kezelése; 9. a 21. §. 7. pontjában felemlített véleményezések, indítványok és jelentések előkészítése; 10. a 32. §-ban említett évi jelentés megállapítása; 11. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára rábizvák, a menynyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 28. §. Vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kirendelése esetében a választmány határoz a felett, ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása; valamint ha a kijelölt ügyvéd az 50. §. értelmében magát a képviselet alól felmentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a reája bizott képviseletet elvállalni vonakodik vagy hanyagul viszi, a választmány ellene fegyelmileg jár el, és szükség esetében az ő költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel. 29. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi ülésekben a választások kivételével (23. §.) a jelenlévők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a közgyűlésen legalább nyolcz, a válaszmánynak ülésén a 7., 37., 109. s 106. §§-ok eseteiben legalább négy, a választmány egyéb üléseiben legalább két tag jelenléte szükséges. A fegyelmi bíróságról a 75. §. rendelkezik. Fellebbvitelnek csak a választmány határozatai ellen van helye, és pedig, ha azok a kamara vagyonának kezelésére vonatkoznak, a közgyűléshez, egyéb ezen törvény által megengedett esetekben a legfőbb itélőszékhez. A fellebbezvény mindig a választmánynál adandó be. 28*