Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.
Irományszámok - 1872-663. Kivonat a főrendiház 1874. évi máczius hó 26-án tartott 83-ik ülésének jegyzőkönyvéből, a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában
063. dZÁM. 119 A 2-ik §. harmadik és negyedik sora kihagyatván, helyébe a következő szöveg iktattatott: „a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő, külön adó-törvény által megállapítandó százalékban vettetik ki". — Ezen módositás a 71. §-ban kifejezett eszmének ezen §-ba történt felvételét képezi. A 3. és 4-ik §-ok módositás nélkül elfogadtattak. Az 5. §. a) pontja akkép módosíttatott: a) „kősziklák, vízmosások, futó homokok, folyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek vagy amazok legeltetésre, gyékény- vagy nádvágásra nem használtathatnak." A főrendiház a földadó tárgyát nem képező tárgyakat egyenkint megnevezni óhajtván, — a jelzetteket is felsorolandóknak véli, a tavakat azonban csak annyiban a mennyiben azok állandók és más mivelési ágakra nem használtatnak. A b) és c) pont változatlanul elfogadtatott. A d) és e) pont egészen kihagyatván, helyébe következő uj szöveg iktattatott: ,,d) a földnek a viz elleni megvédése czéljaból készült állandó védtöltések, árkok és csatornák." Ezen uj szövegnek felvételét és a d) és e) pontok kihagyását az okból eszközlötte a főrendiház, mert az ezen pontokban czélbavett kedvezményt mindazon esetekre kivánta kiterjeszteni, melyekben ilynemű müveletek átalán szükségeltetnek. Ezen kihagyás folytán természetszerűleg a régi f) pont e)-re, a g) f)-re, a a h) pont pedig g)-re változik. Az i) és k) pontok kihagyattak. * Az i) pont a birodalmi tanácsban képviselt országok- és királyságokban követett eljárással való paritás szempontjából; a k) pont pedig azért mert, a véderdők fogalma törvényesen ez ideig még meghatározva nem lévén, az ez iránti intézkedést az ez érdemben hozandó törvénynek fentartatni kivánja. A 6. §. a) pontja nem módosittatván, változatlanul elfogadtatott a b) pont végéhez következő szöveg hozzáfüggesztése határoztatott el: „Ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvényszerinti adókivetés után az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikk értelmében készített és kezelt védmüvek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, az ármentesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapitott katasteri tiszta jövedelem a védmüvek elkészítésétől számítandó 20 évig változás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész területére nézve uj földadó-szabályozás eszközöltetnék."