Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.

Irományszámok - 1872-663. Kivonat a főrendiház 1874. évi máczius hó 26-án tartott 83-ik ülésének jegyzőkönyvéből, a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

063. dZÁM. 119 A 2-ik §. harmadik és negyedik sora kihagyatván, helyébe a következő szöveg iktattatott: „a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő, külön adó-törvény által meg­állapítandó százalékban vettetik ki". — Ezen módositás a 71. §-ban kifejezett eszmének ezen §-ba történt felvételét képezi. A 3. és 4-ik §-ok módositás nélkül elfogadtattak. Az 5. §. a) pontja akkép módosíttatott: a) „kősziklák, vízmosások, futó homokok, folyók, patakok, állandó tavak és mocsárok, a mennyire ezek vagy amazok legeltetésre, gyékény- vagy nádvágásra nem használtathatnak." A főrendiház a földadó tárgyát nem képező tárgyakat egyenkint megnevezni óhajtván, — a jelzetteket is felsorolandóknak véli, a tavakat azonban csak annyiban a mennyiben azok állandók és más mivelési ágakra nem használtatnak. A b) és c) pont változatlanul elfogadtatott. A d) és e) pont egészen kihagyatván, helyébe következő uj szöveg iktattatott: ,,d) a földnek a viz elleni megvédése czéljaból készült állandó védtöltések, ár­kok és csatornák." Ezen uj szövegnek felvételét és a d) és e) pontok kihagyását az okból esz­közlötte a főrendiház, mert az ezen pontokban czélbavett kedvezményt mindazon esetekre kivánta kiterjeszteni, melyekben ilynemű müveletek átalán szükségeltetnek. Ezen kihagyás folytán természetszerűleg a régi f) pont e)-re, a g) f)-re, a a h) pont pedig g)-re változik. Az i) és k) pontok kihagyattak. * Az i) pont a birodalmi tanácsban képviselt országok- és királyságokban kö­vetett eljárással való paritás szempontjából; a k) pont pedig azért mert, a véd­erdők fogalma törvényesen ez ideig még meghatározva nem lévén, az ez iránti intézkedést az ez érdemben hozandó törvénynek fentartatni kivánja. A 6. §. a) pontja nem módosittatván, változatlanul elfogadtatott a b) pont végéhez következő szöveg hozzáfüggesztése határoztatott el: „Ártérben fekvő birtokoknál, melyek az ezen törvényszerinti adókivetés után az 1871. XXXIX. és XL. törvényczikk értelmében készített és kezelt védmüvek által akár egyes birtokos, akár érdektársulatok költségén ármentesittettek, az ármen­tesítés előtt az egyes földrészletekre nézve megállapitott katasteri tiszta jövedelem a védmüvek elkészítésétől számítandó 20 évig változás alá nem jöhet, habár időközben az ország egész területére nézve uj földadó-szabályozás eszközöltetnék."

Next

/
Oldalképek
Tartalom