Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.
Irományszámok - 1872-622. Törvényjavaslat, a cs. és kir. hadsereg (haditengerészet) és a m. k. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról
34 622. SZÁM. A törzs- és főtisztek valamint a hasonrangu tisztviselők nyugdíj-illetékeinek kiszámításánál minden előforduló egyes esetben előbb a nyugdíj-alap vonandó le az utóbb élvezett fizetésből. A nyugdíj-alap 210 forintot tészen. A nyugdíj-alap levonása után az évi fizetésből fennmaradt összeg tiz egyenlő részre osztatik. A nyugdíj-alap egy ily tizedrésznek hozzáadásával képezi a legkisebb nyugdíj-illetéket a még öt évre nem terjedő szolgálati időre. A szolgálati idő növekedésénél emelkedik egyszersmind a nyugdíj-illeték is olyformán, hogy minden további szolgálati öt év kezdetével az emiitett tiz részből egy ujabb tized, a kilenczedik szolgálati öt év kezdetén pedig a még fennmaradt két tized részlet számíttatik a nyugdíj -illetékhez, mely tehát a negyvenegyedik év kezdetével a legutóbb élvezett évi fizetés teljes összegét éri el. A nyugdíj-járandóság kiszámítása az alhadfelek és seregszolgák számára szintén a fentebbi módon történik, azon egyedüli különbséggel azonban, hogy az ezen rendsorozatbeli egyének számára a nyugdíj-alap 105 forinttal van megállapítva. A tárgyalás alatt lévő nyugdíj-törvényjavaslata, az öt év rendszer helyett, az év egységi rendszert állapitja meg, és a rendfokozatok különbsége nélkül 40 szolgálati év után mindenkinek az élvezett teljes mérvű fizetésnek nyugdíj gyanánti kiszolgáltatására nyújt igényt. Ezen utóbbi határozvány csakis a tábornokokat és hasonrangu tisztviselőket érinti, kiktől mostanáig 50 szolgálati évnek betöltése követeltetett arra, hogy teljes fizetésük váljék nyugdíj gyanánt esedékessé, mely kedvezmény annál kevésbé eshetik kifogás alá, mert a teljes fizetésnek nyugdíj gyanánt való igényelhetésére az állami szolgálat semmiféle rendfokozatában 40 szolgálati évnél több megállapítva nincsen, továbbá mivel egykönnyen fel sem tehető, hogy valaki a védtörvény szerint 20 évvel megkezdett katonai szolgálatban s a jelenlegi harczmód által fokozott követelmények mellett töltött 40 évi szolgálata után is még teljes harczképességgel bírjon. Az év-egységiuj rendszer a fenálló öt év rendszer ellenében az államnak csak lényegtelen költségtöbbletet okoz, az illetőknek pedig bizonyos szolgálati évek betöltése után némi előnyt nyújt; — könnyebb áttekintetés czéljából az említett két rendszer után az egyes rendfokozatokban esedékes nyugdij-járandóságot a mellékelt kimutatásokban tüntetem elő; különösen hangsulyozandónak tartom azonban, hogy az uj rendszer a szolgálat nagy előnyére fog válni, mert mig az eddigi rendszer értelmében azon tisztek és hivatalnokok, kiknek uj öt év elérésénél — egészségi viszonyaikra való tekintettel, nena volt kilátásuk egy további év-ötödöt betölthetni, nyugdíjaztatásukat kérték, — az uj rendszer szerint pedig mindon betöltött szolgálati év nyugdijuknak növekedésére befolyással birván ; a szolgálatnak kétségkívül mindaddig meg fognak tartatni, mig végképeni harczképtelenségük tényleg be nem álland. 16. §. Méltányos, mert a mostani időviszonyok között az életnek fentartására szükséges összeget évenkint 300 forintnál kevesebbre tenni semmi esetre sem lehet. 17. §. Az abban foglalt határozvány az előtti §. indokolásán alapszik. • 18. §. A kor-pótdij azért van rendszeresítve, hogy érdemteljes századosok, kik személyes viszonyokra való tekintettel, őrnagygyá előléptettetni nem kivannak, a tényleges szolgálatban megtarthassanak s a mellett magasabb illetékekben részesülhessenek. Ezen pótdíj évi 120 forinttal van megállapítva, és a nyugdíj kiszabásánál az eddigi szabályok szerint is figyelembe vétetett.
