Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.
Irományszámok - 1872-648. A IX-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz
648. SZÁM. 183 Erre nézve az albizottság ugy vélekedik, hogy az egyenes adók beszedése és annak kényszer-eszközök utján való behajtása is első sorban felelősség mellett szintén a községekre s azok közegeire ruházandó. A törvényhatóságokat fogná megilletni a jog, e tekintetben is felügyelni arra, miként teljesitik a községek ebbeli kötelességüket, valamint őket terheli azon kötelesség is, hogy szükség esetén kötelességük kellőképem teljesítésére szorítsák. Magában értetik, hogy a törvényhatóságok e kötelességet felelősség alaít fognák gyakorolni, a melynek részletes szabályozása az illető törvény feladata lenne. Hogy kellő sikere legyen ezen felelősségnek és a községek és törvényhatóságok részére kijelelendő jogkörnek megfelelőleg a kinsetár érdekei is megovassanak és az adók pontos befolyása biztosíttassák, szükséges lesz kimondani, hogy ott, a hol az illető hatósági közegek ebbeli kötelességeiket elmulasztják : az adó a mulasztást elkövetett közegeknek költségére fog behajtatni, akár községi, akár törvényhatósági közeg követte el a mulasztást. Az albizottság czélszerünek tartaná, ha kimondatnék, hogy a nagyobb adófizetők bizonyos meghatározandó összegen tul adójukat egyenesen az adóhivatalokba tartoznak befizetni; az adótartozásnak egy bizonyos meghatározandó, de amannál kisebb összegen felül pedig a többi adózóknek meg legyen engedve, hogy az adót közvetlenül az adóhivatalba befizethessék. A kényszer utján való behajtásnak módozatai ezekre nézve külön szabályozandók. A jogilletékek kiszabását az albizottság külön közegekre véli ruházandónak. Ezen illetékkiszabási hivatalok a törvényhatóságok székhelyén lennének szervezendők. Azon törvényjavaslatban azonban, a mely ezen ügyet szabályozni fogja, gondoskodni kell arról, hogy az eljárás a felekre nézve ne nehezíttessék és igy az okiratok és illetékszabás alá eső ügyletek átvételével oly közegek bízassanak meg, melyekhez a felek könnyen eljuthatnak. Az adóhátralékokról az albizottság tüzetesebben a fedezetnél nyilatkozik, itt csak azt emliti fel, hogy jövőre az adóhátralékok a folyó adótartozástól egy évenként is elkülönitve lesznek vezetendők és az adóhátralékok ügye általában tüzetes intézkedés tárgyává teendő. A mi a hátralékok leszámolását illeti, az megrendeltetett az 1872-ik év közepe táján és azóta folyik szakadatlanul és oly eredménynyel, hogy 1870. végéig mintegy 4687 községben fejeztetett be. A leszámolás az 1874. évre megszavazott 100.000 frton kivül 1875-re engedélyezendő 50.000 írttal végre lesz hajtva. A megyei háziadó kezelése is a megye központján levő adóhivatalra lenne ruházandó, a mely az illetékes törvényhatósági közegek utalványai szerint lesz köteles a fizetéseket teljesiteni. Szükséges lesz ezenkivül részletesen meghatározni azon hatáskört, melyet a megyei állandó választmány az adóügyben gyakorolni hivatva leend, és azon viszonyt, mely közte és a megye területén levő pénzügyi közeg között fenállani fog. Ha az itt megjelölt irányban mindezen tárgyakra nézve u. m. az egyenes adók kivetésére, beszedésére és behajtására s a kényszervégrehajtásokra nézve, az adóhátralékok ügyében, az illetékszabást illetőleg, tüzetes kimerítő törvényhozási intézkedések történnek, és az adóügykezelése ekként czélszerü reform utján szabályoztatik, az adóhivataloknál és pénzügyi igazgatásoknál megtakarítások lesznek eszközölhetők. Az adóhivataloknak czélszerübb és a helyzetnek megfelelőbb berendezése által azoknak száma is remélhetőleg még lejebb lesz szállítható, és ez utón is megtakarítások lesznek eszközölhetők. — Mindezen megtakarításokat azonban a fentebb már javaslatba hozottakon kivül ezúttal számszerűleg kifejezni nem lehet. — Ez csak az illető törvényes intézkedések meghozatala után lesz biztosan meghatározható. De a szervezetben létesíthető megtakarításoknál sokkal nagyobb súlyt fektet az albizottság azon hatásra, melyet az adók kezelésének a fentebbi elvek alapján leendő czélszerü rendezése a
