Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-648. A IX-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz

648. SZÁM. 181 „a betegápolási költségeknek apasztását jelenleg nem hozhatja javaslatba, mert az egészség­ügynek jelen szabályozatlan és hiányos állapota nem engedi, hogy ezúttal más megtakarítások történ­jenek az egészségügyi kiadásoknál. Az albizottság meg van azonban győződve, hogy az állam költségvetésében jelentékeny meg­takarítások történhetnek ezen czimen is, ha az egészségügy országos rendezése és ezen kérdés rend­szeres szabályozásával együtt a községek s a törvényhatóságok ez iránybani kötelességei pontosan körülírva lesznek. Azért az egészségügyi törvény mielőbbi előterjesztésének sürgős szükségét hang­súlyozza az albizottság. Addig is azonban, mig az egészségügy országos rendezése egész terjedelmében megtörtén­hetik, — mi előreláthatólag hosszasabb törvényhozási tárgyalásokat és közigazgatási intézkedéseket igényel: az albizottság e költségek apasztása czéljából szükségesnek látja, hogy mielőbb a lehetőségig már 1875-re novelláris törvény által állapíttassanak meg a törvényhatóságoknak és községeknek az egészségügy körüli kötelességei, hogy az állami kiadások e téren lehetőleg már 1875-ben apadhassanak. Másfelől mérsékelhető lenne ezen teher oly módon, ha az állam által fedezett betegápolási költségek megtérítésének kérdése mielőbb szabályoztatik az által, hogy a községi törvény ez irányban pótlólag kiigazittatik és annak főleg az illetőségre vonatkozó rendelkezései — a mennyiben szüksé­gesnek bizonyul, — módosíttatnak. Egyébiránt addig is, mig ezen törvényhozási intézkedések megtörténhetnek, a ministerium kötelessége a betegápolási költségek megtérítése, illetőleg behajtása iránt a fennálló törvények alapján is erélyesen intézkedni. Az albizottság a belügyminister előterjesztésében tervezett állam-rendőrségi intézményről elvileg nem nyilatkozik ; valamint nem érzi magát hivatva elvileg eldönteni az erdélyi csendőrség kér­dését sem, és igy arra nézve változtatást javaslatba nem hoz. Ha azonban az erdélyi csendőrség költ­ségei az állami költségvetésben megtartatnak: miután a közbiztosság fentartására szükséges költsége­ket a törvényhatóságok ezután házi pénztáraikból fokjág fedezni: az albizottság azon elvnek követke­zetes keresztülvitele czéljából szükségesnek tartja, hogy az erdélyi csendőrség költségei az illető tör­vényhatóságok részéről megtéríttessenek és a költségvetésbe bevételként felvétessenek; azon összeg azonban, mely a határőrzés tekintetéből merül fel a csendőrségnél, mint állami kiadás ezután is az állami költségvetést fogja terhelni. Az elemi csapások czimén felvett 5.000 frt a költségvetésből kihagyandó lesz, miután ezen összeg szükség esetében alig felel meg a czélnak, és egyes kisebb szükségletek más czimen rendel­kezésre álló összegből is fedezhetők; rendkívüli esetekben pedig úgyis rendkívüli eszközökről kell gondoskodni. Ezen tárcza rendes kiadásaira az albizottság még csak azon megjegyzést teszi, hogy a buda­pesti önkénytes tűzoltók segélyezésére felvett 5.000 frt a pénzügyminister rendes költségei közé helye­zendő át." A rendkívüli kiadásokra nézve az albizottság véleménye abból áll, hogy: Az egészségügyi tanácsnak 10.000 frttal előirányzott költségei megtakaríthatók lesznek. A belügyminister szükség esetében közegészségi ügyekben adandó szakértői vélemény czél­jából az egyetemi orvosi karhoz vagy az orvosi egyesülethez fordulhat bármikor. A rendkívüli kiadások többi czimei pedig annak idején áthelyezendők a rendes kiadások közé." A pénzügyministerium költségei. A rendes kiadások következő czimeinél hoz az albizottság megtakarításokat javaslatba:

Next

/
Oldalképek
Tartalom