Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-643. A jogügyi bizottság jelentése a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről és kártéritési kötelezettségről szóló 472. sz. törvényjavaslat tárgyában

642—643. SZÁM. 151 tandó-e vagy nem. Mindezen félreértések és felmerülhető nehézségek legjobban háríthatók el azáltal, ha a pénz- és igazságügyminister felhatalmaztatnak, rendeleti utón megállapítani, hogy az egyes iratok, melyek a fizetései rendeletnél előfordulnak, a jelenlegi bélyeg- és illeték-szabályok melyik pontja alá tartoznak. Budapest, 1874. évi márcziüs 24-én. Dr. Pauler Tivadar s. k. 643. szám. A jogügyi bizottság jelentése a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről és kártérítési kötelezettségről szóló 472. sz. törvényjavaslat tárgyában. Az 1867. XVI. törvényczikk VIII. czikke alapján fenálló vasúti üzletszabályok a vaspályavállalatok kártéritési kötelezettségét csak a szállitás végett átvett áruk tárgyában szabályozván, s személyeket érő balesetekre nézve nem intézkedvén, a czimben emiitett törvényjavaslat érezhető hiányt czéloz pótolni, valamint hogy a tisztelt képviselőház is helyesléssel fogadta az igazságügyi ministernek múlt 1873. évi május hó 12-én egy interpellatióra adott azon válaszát, miszerint e tárgyban törvényjavaslatot szándékozik benyújtani. A jogügyi bizottság a kérdéses törvényjavaslatot a tisztelt képviselőháztól vett megbizás folytán tárgyalván, jelentését következőkben terjeszti elő. A törvényjavaslat iránya megfelel annak, melyet a személy- és vagyonbiztonság érdekeinek megfelelőleg a legelőhaladottabb törvényhozások követnek, s melyet az 1870. évben tartott magyar jogászgyülés hazai törvényhozásunkban is követendőnek véleményezett, t. i. hogy a vaspálya-vállalatok felelőssége a kártérítésre nézve fenálló közönséges jogszabályokkal ellenkezőleg szabályként felállíttatván, ezen felelősség alól csak a törvényben meghatározott oly kivételes esetekben mentessenek fel, melyekben vétségüknek mint a kár okának lehetősége is ki van zárva, s ezzel ellenkező kikötések ne engedtessenek meg. A jogügyi bizottság ennek folytán a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatni indítványozza. A törvényjavaslat részleteire térve, a bizottság következőkbe foglalja észrevételeit s indítványait. Az 1. §-ban a bizottság azt, hogy a kár „oly harmadik személynek, kinek tetteiért a vaspálya-vállalat nem felelős, ez utóbbi által el nem háríthatott ténye" által okoztatott, a mentő okok sorából elhagyatni indítványozza, mivel ezen mentő ok megengedtetvén, azon kérdéssel, hogy váljon az illető harmadik személynek ténye el volt-e hárítható, a bizonyítás terhe tényleg a kárvallottakra hárittatnék, ez által a vállalatok felelőssége tényleg saját személyzetük hibája eseteire szoríttatnék, s igy a vaspályák felelőssége érdemlegesen a közönséges kártéritési kötelezettségnél szigorúbb alia volna.