Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-642. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

642. SZÁM. 141 Melléklet a 642. sz. irományhoz. Indokok a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. Az igazságügyi politikának ugy a törvényhozás, mint a kormányzat terén egyik legjelentékenyebb feladata rendszabályokról és intézményekről gondoskodni, melyek alkalmasak legyenek minél szélesebben és mélyebben oda hatni, hogy a társadalmi élet terén felmerülő magánjogi kérdések lehetőleg az alaki igazságszolgáltatás igénybevételének kikerülésével az érdeklett magánfelek szabad egyetértésével s megnyugvásával oldassanak meg. Alkalmat, képességet s irányt adni a társadalomnak, hogy az a magán-jogviszonyok alakítása, elintézése s kiegyenlítése körül minél ritkábban s minél rövidebb ideig szoruljon az állam közvetítésére: olyan czél, melyet az igazságügyi politika mezején szem elől téveszteni nem szabad. Azonban bármily gondos, bármily szakadatlan, sőt bármily sikeres legyen is e czélra a törekvés : lehetetlen elérni, hogy magánjogi kérdések vitássá ne váljanak; lehetetlen elérni, hogy a beállott jogviszályt maguk az érdeklett felek az állam közvetítésének kizárása mellett mindig a jogosult érdekek kellő méltánylásával s mindig kölcsönös megnyugvással intézzék el. Az anyagi képesség hiánya, a felfogás különbözősége, az érdeklődés mérvének egyenlőtlensége, a kiegyenlítésre törekvésnek kisebb vagy nagyobb fokozata s leginkább a jogtárgyak többé-kevésbé concret természete teszik ezt lehetetlenné. Épen azért, mert különbözők az okok, melyek az érdeklett feleket a bíróságok igénybevételére kényszeritik: lehetetlen félreismerni azon eddigelé inkább a gyakorlat, mint az elmélet által felderített körülmény fontosságát, mely szerint a perek természete nemcsak a perek tárgyai, hanem egyszermind a jogalanyoknak az ügyfeleknek egymáshoz s a per tárgyához való viszonya szerint is lehet különböző s épen azért különböző eljárást igénylő is. Azon különbségek, melyek a per tárgyainak egymástól lényegesen eltérő természetében gyökereznek, mind az elméleti jogtudomány, mind a törvényhozások terén már kellőleg érvényesitvék. A követeléseknek személyiekre és dologiakra különitése, továbbá bizonyos követeléseknél a birói illetőségnek és az eljárás módozatainak kizárólagos megállapítása, végre azon közelebbi határozmányok, melyek a perek fajlagos természetéhez képest azok megindítása, kezelése s lefolyása körül megállapitvák: mind oly intézkedések, melyek azon, a dolog természetének megfelelő helyes felfogásból erednek, mely szerint szükséges, hogy a per tárgya bizonyos mértékig szabályozza a peres eljárás módját és feltételeit és a mennyiben a per tárgyai különbözők: legyenek különbözők hasonló mértékig a peres eljárás módjai és feltételei is. A mi az ügyfeleknek egymáshoz s a per tárgyához való viszonyát illeti: kétségtelen, hogy lényeges különbség van egy részről azon jogviszály közt, melyben az egyik fél ugy alakilag, mint tartalmilag elismeri a másiknak köTetelési jogát, de annak eleget tenni vagy egyáltalán vagy birói fellépés nélkül nem akar, avagy egyáltalán vagy ideiglenesen nem képes és másrészről azon jogviszály közt? melyben a felek mindegyike a per tárgyához egészben vagy részben kizárólagos jogot követel magának.