Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-611. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számu törvényjavaslat tárgyalásáról

611. SZÁM. 275 b) ha a fél az ügyvédtől a megbízást, a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt, vissza­vonni kényszerült. 55. §. Az 54. §. eseteiben a meghatározott jutalomdíj leszállítása felett, peres ügyekben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes bírósága határoz. 56. §. Az ügyvéd a behajtás végett neki átadott követelést avagy pertárgyat, az ítélet jogerőre lépte előtt magához nem válthatja, az ily egyezkedés érvénytelen; az ügyvéd pedig, a ki ily egyez­ségre lép, fegyelmileg fenyítendő. 57. §. Ha az ügyvéd a jutalomdíj s költségek iránt az általa képviselt féllel sem ki nem egyezett* sem általa ki nem elégíttetett: díjjegyzékét az ügyvédi kamara választmánya által megállapittatja, s azt ügyfelének kézbesitteti. Ha a kézbesítést követő 15 nap alatt kielégittetése be nem következik: a megállapított díjjegyzék alapján az illetékes bíróság előtt kereseti joga van, — szabadságában áll azonban a meg­idézett félnek, a díj jegyzések tételeinek mind valóságára, mind megállapított mennyiségére nézve kifogást tenni. E rendelkezés folytán a polgári törvényk. rendtartás 252. §. értelmében azon rendelkezés­nek, hogy az ügyvéd dija saját fele irányában megállapittassék, többé helye nem leend. Az előbb érintett keresetekre nézve peres ügyekben a per bírósága, egyéb ügyekben az ügyvéd személyes bírósága illetékes. 58. §. Az ügyvédnek az ügyvédi kamarák véleményei alapján az igazságügyminister által megálla­pított szabályzat szerint rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készített fogalmazványai és levelezései, a ténykörülmények tekintetében, fél bizonyíték erejével bírnak, mennyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengítik. 59. §. Ha a bíróság valamely peres fél kértére, a fenálló törvények szerint az ellenfél részére gondnokul ügyvédet rendel ki; ez kiadásait és jutalomdijait attól követelheti, kinek kértére kirendel­tetett; ennek azonban fenmarad visszkereseti joga a képviselt és pervesztes ellenfél irányában. 60. §. Az ügyvéd kiadásai és dijai fedezésére ezen követelése erejéig megtartási joggal bir azon készpénzre és értékpapírokra, melyek a képviselet folytán, habár más ügyben is kezéhez szolgáltattak kivéve, ha a végett adattak át nekie, hogy valamely világosan kijelentett czélra használja, vagy hogy harmadiknak átadja, vagy bármely bíróságnál vagy hatóságnál letegye. Ha az ügyvéd ezen megtartási joggal élni óhajt: köteles képviselt felét arról azon időben értesíteni, melyben különben a pénzt vagy értéktárgyakat annak kiszolgáltatni köteleztetik. Ha a meg­bízó kifogással él, az ügyvédi kamara választmánya egyezséget kisért meg, mely ha nem sikerül, a vi­tás összeg birói letétbe helyezendő. Ily letétre az ügyvédnek elsőbbségi joga van. KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XII. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom