Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-611. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának az ügyvédi rendtartás tárgyában beadott 289. számu törvényjavaslat tárgyalásáról

274 611. SZÁM. 61- §• Ha a fél ellen csőd nyittatik: az ügyvéd kiadásai és dijaira nézve, az általános csődtömeget illetőleg, a II. osztályba tartozik, ha azok vagy függőben levő, vagy legfeljebb egy év előtt befejezett perekből merültek fel, vagy bár régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely bíróságnál a kereset indíttatott. VII. FEJEZET. Az ügyvédi meghatalmasványokról. 62. §. Azon ügyvédnek, ki valamely bíróság avagy hatóság előtt más fél nevében ügyködik, meghatalmazással kell birnia és köteles minden beadványát sajátkezüleg névaláírásával ellátni. 63. §. Az ügyvédi meghatalmazván}- az ügyvédet feljogosítja mindazon intézkedések megtételére^ melyek a reája bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék; az ügyvéd által végzettek, Írottak, vagy élőszóval előadottak, harmadik személyekre nézve ugy tekintetnek, mintha a megbízó fél maga tette volna, ha a jelenlévő fél azokat azonnal vissza nem vonja. Minden ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed: a) egyezségkötésre; b) a beperelt pénzösszeg és pertárgyak átvételére és nyugtatványozására; c) helyettes megbízására; d) eskü-kínálásra, visszakinálásra, elfogadásra vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvédet meg akarja szorítani: azt a hatalmazványban különösen ki kell tenni. 64. §. A helyettesitett ügyvédnek minden cselekményeért a helyettesítő feltétlenül felelős, ha a helyettesítésre mulhatlanul szükség nem volt: egyébként pedig csak annyiban, a mennyiben a helyettesitett személyének megválasztásában vétkes gondatlanság terheli. 65. §. Az ügyvéd köteles bíróságok előtt vagyontalan perlekedőket is képviselni. A képviseletet csak akkor tagadhatja meg : a) ha a kirendelt ügyvéd az ellenféllel negyedíziglen rokon, vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja avagy gyámoltja, avagy ha avval bérleti viszonyban áll; b) ha közvetve vagy közvetlenül érdekelve van; c) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli; d) ha lakhelyén kivül székelő bíróság előtt indítandó meg a per; végre e) ha ily képviseletekkel máris aránytalanul terhelve van. A dijakat csak annyiban igényelheti, mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél a per kedvező eldöntése folytán vagyonhoz jut.