Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-574. A képviselőház tanügyi bizottságának jelentése „a középtanodai oktatásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

8 574. SZÁM. Az előkészítő osztályok helyett tehát azt látja szükségesnek a bizottság, hogy lehető legnagyobb erélylyel a népiskolai oktatás javíttassák. A ministeri javaslat 11., 12., 13. §§-ai helyett szövegezte a bizottság a jelen 12. §-t, melyben a legalsó osztályba beléphetésre szükséges képzettség mérvét állapította meg. 15. §• A mit e 15. §. rendel, az az állami tanodákra nézve magától értetik, s tulajdonképen a nem-állami nyilvános intézetekre vonatkozólag vette fel a bizottság, s csupán azért íratott az állami intézetekről szóló fejezetbe (ugy, hogy a IV. fejezet 56. §-ában hivatkozás történik reá) mivel a nyilvánossági joggal járó oly általános kötelességet fejez ki, melyet mindennemű nyilvános intézetnek teljesítenie kell, t. i. hogy az az egész közönség használatára nyitva álljon, s ne legyen zártkörű nyilvános intézet. 16. §. E szakaszszal a bizottság azon gyakran tapasztalt visszaéléseket óhajtja lehetőleg megszüntetni, hogy egyik intézetben roszul tanult, s osztályzataikkal elbukott növendékek más intézetekbe menedéket találva, valódi javítás nélkül haladjanak feljebb, s már erre számítva hanyagolják e a tanulást. 18. §. E §-ban a minister törvényjavaslatának 18. §-át két pontban módosította a bizottság. Egyikben azzal, hogy kifejezte, mikép a minister tanárvizsgáló bizottságokat „a hazában létező oly nyilvános főtanodáknál szervezhet, melyekben bölcsészet-természettudományi tanszak és tanárképezde van." A bizottság ez által egyfelől elejét akarta annak venni, hogy állíttassanak tanárvizsgáló bizottságok nem ily nyilvános főtanodáknál is; de másfelől a ministert feljogosítani kívánta arra, hogy minden ily nyilvános főtanodánál állithasson vizsgáló bizottságot. így talán hajlandóbbak lesznek a nem-állami főtanodák hatóságai is tanárképezdéket állítani, mi annyival kívánatosabb, mivel a két egyetemnél lévő képezde alig fog elegendő tanerőt képezhetni. A másik változtatás az, hogy a bizottság 10 helyett 5 szolgálati évet elégnek tart arra hogy a már jelenleg alkalmazott tanár a képesítő vizsga alól felmentessék. 23. §. E §. indokolását sajátképen már előadtuk a bizottságnak a „A tanuló ifjúság katonai és fegyvergyakorlatairól" szóló törvényjavaslatról benyújtott jelentésében. Itt csak azt kell megjegyeznünk, hogy a testgyakorlatot illetőleg a bizottság azért vélte szükségesnek nem csupán az órák számát, hanem azt is kifejezni, hogy azok hetenkint hányszor tartassanak, mivel eddigi tapasztalás szerint a legtöbb intézetben alig hetenkint csak egyszer tartatnak, s azon alkalommal minden órát elvégeznek. így nem lehet a gymnastikának kellő eredménye, holott egyéb tanórák s a szellemi munka sokasága mellett nagy ideje már intézeteinkben a testfejlesztésre több gondot fordítani, mint eddig. E §. valamennyi (állami és nem-állami) iskolára kötelező. 26. §. Az ország klimatikus viszonyait tekintve, a bizottság ugy látja, hogy a július és augusztus, mint legforróbb hónapok, a tanulásra legkevésbé alkalmasak, sőt több helyen egészségi tekintetből is károsak, s igy az évi nagy szünidőt e hónapokra javasolja tétetni.