Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-568. Törvényjavaslat, az Oroszországgal 1873. évi május 21/9-ik napján kötött posta-szerződésről

568. SZÁM. 333 Article 17. Responsabilité. La perte d'une lettre recommandée ou d'un objet de messageries impose á rAdministration des Postes du pays oü l'envoi a été consigné l'obligation de payer á l'envoyeur une indemnité sous réserve de recours s'il y a lieu, contre l'Administrátion au service de laquelle l'envoi se trouvait confié au moment ou la perte a eu lieu. Cetté indemnité est fixée : á 20 florins ou 12 roubles et 50 kopeks pour toute lettre recommandée; á la totalité de la valeur déclarée par l'envoyeur lors de la consignation d'un objet de messageries. Dans le cas oü un envoi ne serait qu'avarié, l'indemnité sera payée á l'envoyeur conformément aux régles existaut á ce sujet pour les envois interieurs de chaque pays. L'indemnité dóit étre payée á l'envoyeur, ou en son absence au destinataire, des que la perte ou l'avarie aura été dűment constatée. L'envoyeur pourra par une simple procuration par écrit transférer au destinataire son droit á l'indemnité. L'obligation de payer l'indemnité cesse: lorsque la déclaration de la perte ou de l'avarie n'a pas été formulée dans le délai d'un an á partir du jour oü la consignation a été faite; lorsque la perte ou l'avarie est causée par la nature mérne de l'objet expédié ou par l'incurie de l'envoyeur; lorsque la perte ou l'avarie ont eu lieu en dehors du territoire des parties contractantes et de celui des Etats intermédiaires, toutefois les Administrations des Postes des Etats contractants se chargent dans ce cas de fairé gratuitement toutes les démarches utiles dans l'intérét du réclamant; lorsque le destinataire a pris sans observation ni réserve livraison d'un envoi qui lui était réguliérement delivré; lorsqu'un objet de messageries a été consigné -sans déclaration de valeur. 17. czikk. Szavatolás. Ajánlott levél, vagy kocsipostai küldemény elvesztése esetében azon állam postaigazgatása, melyben a küldemény feladatott, a feladónak kártérítéssel tartozik, fenmaradván — ha ennek helye van — viszkereseti joga azon postaigazgatás ellen, melynek a küldemény elveszése előtt át volt adva. Ezen kártérítés minden ajánlott levél után 20 forint vagy 12 rubel 50 kopekben; kocsipostai küldeményeknél pedig a föladó által a föladáskor nyilvánitott érték egész összegében állapittatik meg. A küldemény megsérülése esetében a feladó azon szabályok szerint nyer kárpótlást, melyek erre nézve mindegyik állam belforgalmában érvényesek. A kártérítés a feladónak vagy távollétében a czimzettnek kifizetendő, mihelyt az elveszés vagy sérülés kellőkép megállapittatott. A feladó kártéritésre való jogát egyszerű Írásbeli nyilatkozattal a czimzettre ruházhatja át. A kártérítési kötelezettség megszűnik: ha a küldemény elveszése vagy sérülése nem jelentetett be a feladás napjától számított egy év alatt; ha az elveszést vagy sérülést a küldött tárgy természete vagy a küldő gondatlansága okozta; ha az elveszés vagy sérülés a szerződő felek és a közbenfekvő államok területén kivül történt; a szerződő felek postaigazgatásai mindazonáltal kötelezik magukat ily esetben mindazon lépéseket dij nélkül megtenni, melyek a felszólandó érdekének használhatnak; ha a czimzett minden észrevétel s föntartás nélkül vette át a küldeményt, mely neki szabályszerüleg kézbesittetett; ha valamely kocsipostai tárgy értéknyilvánitás nélkül adatott fel.