Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-564. Törvényjavaslat, a méter-mérték behozataláról
290 564. SZÁM. Ennek szüksége leginkább a folyadékoknál mutatkozik, melyeknek utánmérése sokszor nehézséggel jár. Kivánatos tehát, hogy a vevő már eleve a hordókon látható bélyegből meggyőződhessék, hogy azok minő mennyiséget tartalmaznak, de az eladó is minden alaptalan kifogások ellen biztosittassék. Azért is kimondatott, hogy bor, sör és szesz mint a kereskedelemben leginkább előforduló és űrmérték szerint eladatni szokott folyadékok, csak kellőleg akózott (helyesebben liter szerint kobozott) hordókban szolgáltassanak át a vevőnek. Kivételnek csak eredeti edényekben tovább adott külföldi folyadékoknál van, helye, melyeknek pontos akózása utólagosan nem igen volna teljesíthető. A mérték-hitelesités és az akózás (köbözés) kellő keresztülvitele végett a törvényjavaslat egyrészt egy központi mérték-hitelesitő bizottság, másrészt pedig mértékhitelesitési közegek felállítását ren_ deli el. A központi mérték-hitesitő bizottság az egész hitelesítési eljárásnak szellemi vezetője a kormánynak e tekintetben műszaki közegéül szolgáland; az ő felügyete alatt fognak egyszersmind a törvényhatóságok és a hitelesítési ^közegek számára szükséges mintamértékek és sulyok is készíttetni. E bizottság szervezeténél a kormány főgondja leend hogy egyrészt hazánk műszaki tehetségeit megnyerje, de másrészt lehetőleg kevés költséget igényeljen; e czélból elnöke és titkára ugyan rendes dotatióval fognak elláttatni, hogy a folyó ügyek elintézése állandóan működő egyének által történhessék: a bizottság többi tagjai ép ugy, mint a máris fennálló [egyéb szaktanácsoknál pl. az országos egészségügyi, a statistikai vagy a közoktásügyi tanácsnál, csupán a bizottság tanácskozásban veendnek részt és dij nélkül fognak működni. E bizottság felügyelete és ellenőrzése mellett működnek majd a hitelesítő hivatalok és az akózó közegek. Hitelesítő állami hivatalokat csak kis számban van szándékom felállítani, főkép a mértékek és sulyok kizárólagos alkalmazása előtt vagyis 1876. előtt. Kivéve ha a szükség, illetőleg az uj sulyok és mértékek gyors terjedése most nem lesz kívánatossá, egyelőre csakis Budapesten állíttatnék fel mérték-hitelesitő állami hivatal, utóbb az ország nevezetesebb pontjain és kereskedelmi helyein több is szerveztetnék, jelesül Fiúméban, Zágrábban, Kolozsvárt, Pozsonyban és Kassán. Szabadságukra kívánom azonban hagyatni az egyes törvényhatóságoknak, hogy saját kebelükben és mikor mértékrhitelesitő hivatalt állithassanak fel, természetesen azon feltétel alatt, hogy a felállítandó hivatal költségeit saját maguk fedezzék és hogy a hivatal ellenőrzése és felügyete a mértékhitelesitő központi bizottság alá tartozandik, magától értetvén, hogy ez esetben a hitelesítésért fizetendő dijak is az illető törvényhatóság javára fognak szedetni. A hordók hitelesítése vagy az akózás oly mivelet, melyet a forgalom, a kereskedés, sőt a termelés károsodása nélkül központositni nem lehet, hanem szükséges, hogy nevezetesen bortermelő vidékeken, vagy ott, hogy a borkereskedés vagy a bodnáripar nagyobb mérvben űzetik, az akózás lehetséges legyen, s ennélfogva az akózással az illető törvényhatóságok meghallgatása mellett községi közegek fognának megbízatni, melyek ép ugy mint a többi hitelesítési közegek a kereskedelmi ministerium, illetőleg a központi mértékhitelesitő bizottság felügyelete alá tartozandnak. Egyébiránt az összes hitelesítési ügy miként való szervezésének részletes tervét akkor fogom a törvényhozás bírálata alá bocsátani, mikor az annak keresztülviteléhez szükséges költségek megszavazását lesz alkalmam kérni. Mihelyt a hitelesítő közegek szervezete eléggé előhaladt, azonnal meg kívánom engedni az uj mértékek és sulyok fakultatív ^alkalmazását, és ép ezért kérem is, ezen alkalmazás határidejének kijelölését a törvényjavaslat 7. §-a értelmében a kormányra bízatni. Gr. Zichy József, s. k.
