Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában

276 563. SZÁM. nem azért, mert azzal visszaélne, de mert ezt mások róla felelhetnék: helyesnek, igazolhatónak nem tartjuk. Azt mondja továbbá a ministeri indokolás, hogy azon második nézet ellen, — (mely szerint a fegyelmi hatóság tisztán a királyi törvényszékre lenne bizandó), azon tekintet harczol, hogy „a fegyelmi vétségek alapját képező szakkérdések helyes megitélése annyi a közjegyzői gyakorlatba vágó külön ismeretet kivan, a mennyit a bíráktól meg nem követelhetünk." íme — itt a minister maga ad kezünkbe egy igen erős fegyvert, mert ha ezen bíráskodás­hoz annyi külön ismeret kívántatik, a mennyit a (törvényszéki) bíráktól meg sem követelhetünk: akkor egyrészről veszélyeztetjük az ő tekintélyüket, midőn őket az ezen ismeretekben jártas egyénekkel egy tanácsba ültetjük, — és másrészről veszélyeztetjük az ügyet magát, ha oly bíróságra bízzuk, a mely­nek fele, és még ezen felén felül elnöke sem bír a szükséges külön "ismeretekkel. E §-ra még inkább alkalmazandók mindazon érvek, melyeket imént a 173. §-nál a testületi szellem — kötelességérzet szigorú és erélyes fellépésről mondánk, mert itt minden valószínűség sze­rint tiz esetből kilenczben a kamarából vett tagok a vádlott közjegyző iránt enyhébbek lesznek, a törvényszéki bírákra és elnökre hárítván — csak azért, mert lesz kire — a dolog gyűlöletét. Mi épen a ministeri indokolásban ismételve kiemelt azon nyilatkozattal, miszerint a köz­jegyzők feletti fegyelmi hatóságot magának a testületnek kezeibe kívánta letenni — a 194. §-t hom­lokegyenest ellenkezőnek találjuk, mert az ez által alakíttatni czélzott vegyes bíróságban épen a kamara már előre örökös kisebbségre kárhoztatnék. Mi pedig épen ezen fegyelmi hatóság gyakorlatában találjuk a kamarának szinte egyedüli létjogát, és e nélkül annak valóban szükségét nem látjuk, s e hatóság gyakorlatát tartjuk a kamara „eminens attribútum "-ának, kiváló feladatának, és azért azt egé­szen és tisztán a kamarára ruháztatni javasoljuk. Az előadottaknál fogva tehát a fenemiitett §-ok közül a 173. §-t egyszerűen kihagyatni, a többieket pedig a következő szöveggel kérjük elfogadtatni: 10. §. „A biztosíték elfogadhatósága felett a közjegyzői kamara határoz, és határozatáról a köz­jegyzőt értesiti. Ha ez a határozatot sérelmesnek találja, felfolyamodhatik az igazságyügyministerhez. Ha ellenben a kamara elégtelen biztosítékot fogadott el: az innen származható hiányért ugy kártérítés, mint bírság esetében a kamara tagjai saját biztosítékaikkal felelősek; — kivéve azokat, kik netaláni ellenkező szavazatukat a jegyzőkönyvbe iktattatták." 43. §. „Ha a közjegyző meghal, vagy közjegyzői állása megszűnik (33. §.), a biztosíték kiadása — illetőleg a zálogjog törlése a kamara meghallgatása után azon törvényszék engedélyével történik, mely­nél a biztosíték őriztetik. 1 ' 178. §. „A biztosíték hiánytalan fentartására a kamara ügyel." „Meghagyások és utalványok ellenben, a melyeknél fogva a biztosítékból bárminemű fizetési­kötelezettség teljesítendő — a királyi törvényszék hatásköréhez tartoznak. — Ily meghagyásról vagy utalványról a királyi törvényszék a közjegyzői kamarát is értesiti, mely a biztosíték kiegészíttetésére 15 napi határidőt tűz ki."

Next

/
Oldalképek
Tartalom