Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-551. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése a földadó szabályozási törvényjavaslatról

551. SZÁM. 109 E határozatokat a szomszédos kerületek bizottságai közlik egymással, s figyelemmel lévén mindenik a szomszédos kerületekben történtekre; újra átnézi s megállapítja a tiszta jövedelmi fokozatot, s azt a járási bizottságok utján a községekben kihirdetteti; egyszersmind pedig a szomszédos kerületek bizottságainak munkálataira netalán tett észrevételeivel, az összes munkálatokkal együtt, a pénzügyminister elé terjeszti. 71. §. Á kerületi bizottság határozatai ellen a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt az érdekelt község, valamint a kerületi felügyelő is fellebbezhet az országos bizottsághoz. Ezen fellebbezések a járási bizottság elnökének adandók át, ki azokat a pénzügyministerhez küldi. 72. §. A pénzügyminister a hozzá érkezett összes munkálatokat és fellebbezéseket véleménye kíséretében az országos bizottsághoz átteszi, mely azok felett határozván, a járási fokozatokat az egész országra nézve végleg megállapítja. A törvényjavaslat ezután következő 71. §-a tehát 73. §-á válik, s az utóbbi §§-ok is megfelelő számot nyernek. Kelt Budapesten, 1874. január 17-én. Pulszky Ágost s. k., mint az első osztály előadója. 3j. alatti melléklet az 551. sz. irományhoz. A képiselőház VI. osztályának különvéleménye a földadó-szabályozási törvényjavaslat 27—33. §§-ra. Ezen §§-ok határozzák meg a járási földadó-bizottságok alakításának módját, s a mennyiben a bizottsági tagok megbízatását szabadválasztásra alapitják, és a mennyiben a választások megejtesét becslő-járásonként öt aljárásban rendelik eszközöltetni, ezeket az osztály helyesli, mert szintén súlyt helyez arra, hogy abizottsági tagok a személyes bizalomnak kifolyásai legyenek, és hogy aljárásonkint három rendes, és három póttag választatván, a becslő-járás minden vidékeire való tekintettel történhessenek a választások. Ámde nem heljesli és nem fogadja el a választóknak adómennyiség, illetőleg földbirtok szerinti három csoportra különitését, a következő okokból: 1-szörmert ezt oly félrendszabálynak látja, mely az egyrészről igazolására felhozott érdekképviseletnek tekinteteit megvédni elégtelen, és másrészről mégis nemcsak kizárni nem fogja azon netaláni féltékenykedési és bizalmatlanságot, mely az érdekképviselet ellen támadhatna, hanem épen a választási izgalom hevélyei által táplálva, még nagyobb mértékben felidézheti azt, mint talán felidézte volna az