Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-551. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése a földadó szabályozási törvényjavaslatról

110 551. SZÁM. érdekképviseletnek egy oly közvetlen módja, mely szerint a bizottsági tagoknak egy meghatározott részét a legtöbb adót fizetők képeznék, vagy a mely szerint a becslő-járás összes földadójának egy bizonyos hányada szolgáltatná a közvetlen tagsági jogot, mint p. o. ez a pénzügyministeri törzényjavaslatban ajánltatott; 2-szor, mert kivitele igen sok előkészítő munkát fog róni a pénzügyi hatóságokra, jelesül az adó mennyiség szerinti aljárások tervezete után, (mi magában véve még könnyű, ál—2 nap alatt elvégezhető munka) a becslő-járás összes földbirtokosainak egyenkénti adómennyiségét ki kell vonniok az adólajstromokból, még pedig minthogy egy-egy birtokos több községekben is bir, és fizet adót, s minthogy ez az eset némely vidékeken nemcsak a nagybirtokosokra, hanem a középbirtokosokra nézve is igen sürüen fordul elő, az első választói csoportnak s még inkább a 2-iknak névszerinti összeállítása (30. §.) oly sok munkával fog járni, s ezt olyan időben fogja a pénzügyi hatóságtól igényelni, midőn ezek a törvény végrehajtásának előkészületei által különben is igen nagy mértékben lesznek igénybe véve. (41—45. §.; Ennélfogva a VI. osztály a bizottsági tagoknak szabadválasztását, még pedig aljárásonkint megtaatani kivánja, de hogy a választásoknál a kellő higgadtság tekintetei megóvassanak, azokat a választói képesség osztályozása helyett kétfoku választás utján kivánja eszközöltetni. Ehhez képest a törvényjavaslatnak idevonatkozó §-ai igy módosulnának: 27. §. A bizottság tagjai kettősfoku választás utján választatnak. Minden 500 frt földadó után egy választó választatik, és az ekként megválasztottak választják a járási bizottságnak tagjait. 28. §. Az első (közvetett) választásnál választó minden földadót fizető birtokos, ki 20. életévét betöltötte. Választható mindazon választó, ki irni és olvasni tud. Ezen választás község enkint, (a községi kötelékhez tartozó pusztát is odaértve) vagy a hol oly községek lennének, melyeknek földadója 500 frtot nem tesz ki, az illető törvényhatóság által e czélra összekapcsolt szomszédos községekben, a községi elöljáróságok vezetése alatt történik. A szavazás személyesen, vagy törv. alakban kiállított meghatalmazással ellátott megbízott által történhetik. Az egyes vagy egyesitett községek által választandó választók számát a törvényhatóság állapítja meg a kezénél lévő adatok alapján. (30. §.) A választás helyét és idejét a járási bizottság elnöke tűzi ki. A választás elleni felszólalások annak megtörténte utáni 3 nap alatt a járási bizottság elnökénél nyújtandók be, ki azok felett véglegesen határoz. 29. §. Az első választások a községek részéről megejtve, s a netalán ellenük intézett felszólalások elintézve lévén, a járási bizottság elnöke nyomban kitűzi a másodfokú választások határnapját, melyekben a bizottsági tagoknak megválasztása történik, és ezt a becslő-járás minden községében közhírré teszi, E határnap 8 napnál rövidebb, és 15 napnál hosszabb nem lehet. 30. §. »••'/".'•' A másodfoka választás aljárásonkint történik.