Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. pessége 65.306, államadója 245.453 frt, — ezek folytán az utóbbi megye a felállított elvek alapján önállóan fenn nem állhatván, ezt Komárom vármegyével, daczára annak, hogy a Duna-folyam által ketté választatnak, egy törvényhatósággá egyesiteni kellett; mert Ko­máromnál a Duna két partjához tervezett vasutvonalok összeköttetése csak idő kérdése lehet, melynek létesitésével az egyesitett két vármegyének összeköttetése épen a megye központján biztosítva leend. Minthogy továbbá ezen egyesitett törvényhatóság lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint egyéb érdekeknél fogva inkább a törvényhatóság központjában fekvő Komárom város felé irányul, Komáromot, mely egy székhely kellékeivel el van látva, ezen egyesitett törvényhatóság székhelyéül kellett kijelölni. 7. §-hoz. Mosony vármegye területe 33 négyszög mértföld, népessége 75.486, államadója 51.347 frt; Győr vármegye területe 24 négyszög mértföld, népessége 103.637, államadója 374.392 frt, ennélfogva Győr vármegye az állami közigazgatás közvetítése és a helyható­sági önkormányzatra szükséges anyagi erővel nem rendelkezvén, azt a felállított elvek alap­ján, mint különálló törvényhatóságot megszüntetni és Mosony vármegyével, melyhez fekvésé­nél fogva utalva van, egyesítve, e kettőből egy törvényhatóságot alakítani kellett. Tekintettel Magyar-Óvár városnak culturai, továbbá közlekedési, ipar és kereske­delmi viszonyaira, földrajzi fekvésére: ezen törvényhatóság jövő székhelyéül ezen várost kellett kijelölni. 8. és 9. §§-hoz. Bars és Hont vármegyéknek Nyitra és Zólyom vármegyék közé beszegelő részei szabályozási szempotból Zólyom vármegyéhez csatoltatván, ennek következtében Bars várme­gye, mint önálló törvényhatóság a felállított elvek alapján többé fentartható nem volt s legczélszerübbnek látszott ezen fenmaradt Bars vármegyei részt Hont vármegyével egyesiteni, mely eljárás által ugy Zólyom, mint Hont vármegye oly törvényhatósággá válik, mely az önkormányzat költségei viselésére a lakosság tulterheltetése nélkül képesítve leend. Tekintettel arra, hogy Ipolyságh, mint régibb megyei székváros, a szükséges me­gyei épületekkel el van látva, az egyesitett Hont-Bars törvényhatóság székhelyéül nem a központban fekvő Léva várost, mely egy székhely felszereléseivel nem bir, hanem Ipolysághot kellett kitűzni. Nyitra vármegyének északkeleti oldalán, attól messze elnyúló része, mely Beszter­czebányával ép oly könnyen közlekedik, mint Nyitrával, és ahhoz közelebb fekszik, Bars vármegye északi részével együtt Zólyom vármegyéhez csatoltatni terveztetik. Ezen megnagyobbított törvényhatóság székhelyéül jövőre is Beszterczebánya várost kellett meghagyni, mert azonfelül, hogy ezen város egy alkalmas székhely kellékeivel bir, közlekedési összeköttetései és kedvező helyrajzi fekvésénél fogva is székhelyül legalkalma­sabbnak találtatott. 10. §-hoz. Liptó vármegye jelenlegi területe 39 négyszög mértföld, népessége 79.273, állam­adója 216.446 frt; Turócz vármegye területe 29 négyszög mértföld, népessége 45.346, állam­adója 137.226 frt; Árva vármegye területe 36 négyszög mértföld, népessége 82.364,

Next

/
Oldalképek
Tartalom