Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 63 államadója 166.179 frt, ezeket tehát mint oly kisebb törvényhatóságokat, melyek a szükséges anyagi erő hiánya, csekélyebb népessége s adóképessége miatt az állami közigazgatás és az önkormányzat költségeit a lakosság legnagyobb turtelheltetése mellett sem képesek elviselni, különállóan fentartani a közigazgatási érdekek koczkáztatása nélkül nem lehetvén, egyesítés által egy törvényhatósággá alakitani kellett, annál inkább, mert ezen egyesítést a topographiai viszonyok sem gátolják. Az ekként egyesitett törvényhatóság székhelyéül Rózsahegy város, mint a vasúti összeköttetés központja, volt kitűzendő; mert ezen város központi fekvésénél, nem különben fejlődésnek indult állapotánál fogva, székhelyül legalkalmasabbnak találtatott. 11. §-hoz. A kiváltságos szepesi XVI városi kerület, mint Szepes vármegye területén elszór­tan fekvő kisebb törvényhatóság, a felállított elvek alapján megszüntetendő és Szepes vármegyével, melynek területén fekszik, egyesítendő volt; ezt követelvén az állami közigaz­gatás közvetítésének és a helyhatósági önkormányzat egyszerűsítésének és könnyítésének biz­tosítása is. 12. §-hoz. Torna vármegyét, mint az ország legkisebb megyéjét és oly törvényhatóságot, mely az önkormányzat nélkülözhetlen kellékeinek egyikét sem birja, mert területe csak 10 négyszög mértföld, népessége 23.176, államadója 60.562 frt, a vele szomszédos Abauj vár­megyével, melyhez ugy fekvése, mint forgalmi, közlekedési és egyéb tekintetekben utalva van, egyesíteni kellett. Tekintettel Kassa város közlekedési összeköttetéseire, meglévő czélszerü épüle­teire és felszereléseire, az egyesitett törvényhatóság székhelyéül ezen várost kellett kijelölni. 13. §-hoz. Minthogy Ung és Bereg vármegyék azon kedvezőtlen aránynál fogva, melyben közigazgatási költségeik anyagi erejükhöz állanak, az önkormányzat költségeit jövőre is csak nagy áldozattal és a nagyrészben különben is szegény hegyvidéki lakosság nagy terhelte­tésével fedezhetnék, ellenben az egyesítés folytán a rendelkezés alatt lévő anyagi erő mellett a tetemesen apadt közigazgatási költségek arányát könnyebben elviselhetik; ennélfogva ezen vármegyéket mind a közigazgatás, mind pedig a lakosság érdekében egyesítés által Ung­Bereg vármegye elnevezés alatt egy törvényhatósággá alakitani kellett, annál inkább, mert üng vármegye jelenlegi államadója 312.019 frt, az önkormányzati költségekre minden állam­a,dóforint után 27 3 / 4 kr esik; Bereg vármegye államadója 330.609 frt, s önkormányzási költségekre egy adóforint után 19 3 /4 kr esik. Az egyesitett törvényhatóság székhelyéül Ungvár város volt kijelölendő; mert ezen város saját megyéjének régibb székhelye levén, ipar és kereskedelmi tekintetben is fejlő­désnek indult állapotánál, valamint a czélnak megfelelő megyei épületei- és felszereléseinél fogva székhelyül legalkalmasabbnak találtatott; azonfelül az egyesitett megyék területén legújabban kifejlett vasúti összeköttetésénél fogva, a közlekedés ezen székvárossal, az ezen egyesített törvényhatóság legtávolabb pontjából gyorsan és könnyűséggel eszközölhető, s mert végre az egyesitett vármegyéknek egyetlen városa sincs, mely e tekintetben Ungvár felett több előnynyel bírna. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom