Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
196 516. SZÁM. Bármily küzdelembe kerül is részünkről eme két okmány bírálatába nyugalommal bocsátkozni, mindazáltal eme szerződést s utána a postaszerződést is teljes tárgyilagossággal vonandjuk vizsgálat alá; megjegyezvén, hogy miután eme szerződések engedély-Okmány és az alapszabályok kirívó sértését foglalják magukban, kényszerítve leszünk ezen két szerződés megvilágításánál az alapszabályok egyes szakaszait ide írni, bár az időrendet tekintve, az alapszabályok később keletkeztek, mint e szerződések. Az 1868. deczember 16-iki szerződés lényegében az engedélynek Warring Károly részéről az angol-osztrák bankra való engedményezését (egy jogyügyletet tehát, mely miként fönnebb már részleteztük, nem volt megengedhető s melyhez még a kormány beleegyezése sem lett volna elegendő, miután ez törvényhozási uj cselekvényt kivánt volna,) s az összes építkezésnek Warringra ruházását tartalmazza. Ezen szerződésben majd a magyar kormány és Warring közt 1868. november 4-én létrejött egyezményről, majd az engedély-okmányról tétetik említés, s így ez által már bizonyos mértékben a szerződés alapja is ingatag, — de erre különös súlyt fektetni nem akarunk, s áttérünk eme szerződés egyes fontosabb szakaszainak tárgyalása- s vizsgálatára, miután még megjegyeznők, hogy a szerződés bevezetésében a megkötés indokául: „a részvény-társaság megalakításához és üzletviteléhez egy hatályos segítségnek már a kezdetnél való biztosítása" állíttatik fel 1868-ik évi deczember 16-iki szerződés 1. szakasza lényegben a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Warring testvérek minden az engedély-okmányban foglalt jogaikat az angolosztrák banknak engedményezik, mely emez engedményt elfogadja és magát egy millió forintnyi biztosíték letételére kötelezi, mely biztosítéki összeg a nevezett banknak magától értetőleg(!) az első részvénybefizetésekből visszatérítendő lesz. A nevezett bank továbbá kötelezi magát egy részvény-társaságot a legrövidebb, de mindenesetre az előirt idő alatt alakítani, és pedig a magyar kormány által megszabott feltételek alatt, mely társulatnak előállítandó névszerinti alaptőkéje 75,033.750 forintot tesz, miből 2 / 5 részvény és 3 / 5 elsőbbségi kötvény. (Ezen helyen — mint az a szerkezetből kitűnik — nincs kimondva, hogy vájjon ezen névszerinti alaptőke ezüstben vagy papírban értendő-e). A 2-ik szakasz átadja az összes építkezéseket Warring testvéreknek s az angol-osztrák bank (az engedély ezentuli engedményese!) kinyilatkoztatja, hogy a nagyvárad-brassói pálya s összes kiágazásainak egész építése Waring testvéreknek engedtetett át 75,033.750 oszt. ért. forinttal megszabott átalány-összegért, mely 2 / 5-részben részvényekben alpári s 3 ,/ 5-részben kötvényekben alpári lesz fizetendő. Az időközi kamatok fizetésének is magától értetőleg az építési alapból kellene történnie, mely kötelezettség aránylagosan azon pillanatban megszűnik, melyben az állambiztositék az illető vonalszakaszra nézve igénybe vétethetik, mihelyt tehát az illető vonalszakasz az üzletnek átadatik. — A leendő társaságnak megalakítási és igazgatási költségei tekintetében, melyek az épités tartama alatt Warring testvéreket terhelik, — határoztatott, hogy e czimen Warring testvérek évenként átlag 100.000 forintot fizetnek a leendő társaságnak, mely összeg minden egyes vonalszakasz megnyitása után annyival csekélyebbre olvad le, a mennyi abból a társaság üzleti költségei közé felvétethetik. Az első két évre kivételképen 150.000 forint határoztatott meg mint maximai-összeg. A 2-ik szakasznak lényeges határozmányaiban ép most értelmezett tartalma két irányban tűnik ki. Először is az által, hogy az alapszabályok 7-ik szakaszától eltér. Míg ugyanis az alapszabályok 7-ik szakaszában a részvénytőke 75,033.500 o. é. forinttal ezüstben állapittatik meg, itt e szó ezüst teljesen kihagyatik, mely kihagyás, takintettel az ezüst árkelet akkori állására (körülbelül 22%) több milliónyi értéket képvisel. Továbbá azáltal, hogy az az igazgatási költségekre (hová az ellenőrzés költségei is tartoztak) annyira jelentéktelen összeget vetett ki, hogy az építési vállalkozóknak a társulat, illetőleg az igazgató-tanács általi minden behatóbb ellenőrzése már eleve lehetetlenné tétetett. Ha nevezetesen az igazgatási költségeket
