Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
186 516. SZÁM. nyújtván az átalány-szerződés melletti (mely természeténél fogva a megkötése alkalmával alapul vett feltételeknek mindkét oldalról a lehetőleg legszigorúbb betartását igényli) épitő vállalkozóknak, hogy esetleg a szerződések alól magukat kivonni iparkodjanak, vagy a társulatok ellen milliókra menő kárpótlási igényeket formálhassanak. Az eredetileg előirányzott épitési tőkék megszabása körül kitűnt tévedés, ez, nézetünk szerint, a bajok főkutforrása, mely káros következményeiben a vis major-ként gyakran beállt felhőszakadások s egyátalán a rendkívül nedves időjárás által még lehetőleg fokoztatott. Hogy e tekintetben saját vállalatunkra nézve — melynél még az előre nem látott mérvben beállt terrain-nehézségek is figyelembe veendők, — példát hozzunk fel, megemlítjük, miszerint a nagy-várad-kolozsvári 20 mfd hosszú Tonal összes földmunkálatai, belefoglalva a kavicsolást, a m. kormány részéről eredetileg 4,08 6.000 írtért voltak az érdi vállalkozó, Warring Brothers és Eckersley-czégnek szerződésileg kiadva; mig saját épitési alapunkból ezen vonalra az üzletbetétel után is még 2,000.850 forintot, tehát a fennebbi összegnek felét kellett fordítanunk, részint a beállt elemi csapások, szerint pedig a m. kormány utólagos követelései folytán. Korántsem akarjuk azonban a fennebbiek- által azt bizonyítani, hogy a párisi szerződésekből kár a társulatra nem háramlott; tagadjuk azonban, hogy ezen károkért bennünket, kik teljes jóhiszeműséggel jártunk el s az előre nem láthatott válságnak a fennforgott körülmények közt elejét nem vehettük, felelőssé tenni lehetne. A kár kiváló része, mely vállalatunkra az érintett szerződésekből háramlott, az alaptőkl helytelen felosztásának tulajdonítandó; e tekintetben pedig a tüzetes vonaljelzés és felmérés, valamint az általános és részlettervek hiányában az időben biztos tájékozást nem nyerhettünk, s a fennforgó kényszerhelyzetbe jóhiszemüleg annál inkább belenyugodtunk, minthogy egyrészről a fővállalkozók eme szerződések szerint is a társulati alaptőke, mint általány-összegért, az engedélyezett vonalakat az engedély-okmány s a fennálló rendszabályok szerint teljesen kiépiteni s felszerelni, az épitési igazgatás költségeit, valamint az épitési idő alatti kamatokat viselni köteleztettek, s másrészről az érintett szerződések haladéktalanul mind a m. kir. közmunka- és közlekedési, mind pedig a pénzügyministerium elé terjesztettek, mely előbbi azoknak hiányai felett a kezeinél lévő költségvetések s tanulmánytervek segítségével alaposabban Ítélhetett. Káros volt továbbá a párisi szerződés tényleg annyiban is, a mennyiben a fővállalkozók munkabeállitása alkalmával az angol-osztrák bank a szerződésre hivatkozva magát felhatalmazottnak nem tekintette arra, hogy az épitési alapot a társulat saját egyoldalú rendelkezésére bocsássa; a szerződés elfogadása alkalmával azonban azon határozmányba, hogy az alaptőke felett csak Warring testvérek beleegyezésével rendelkezhessünk, megütközni nem volt különös ok, minthogy az egész alaptőke az ő, mint fővállalkozók részére köttetett le, s így méltányosan követelhették az ellenőrzést, hogy az más czélokra ne fordíttathassák. A szerződéseknek a bizottsági jelentésben felsorolt egyes hiányaira áttérve, általánosságban megjegyzés nélkül nem hagyhatjuk, hogy a bizottság a szerződéseket inkább elméleti szempontból vévén bírálata alá, arról teljesen megfeledkezettnek látszik, vájjon a kiemelt hiányokból a társulatra kár tettleg háramlott-e, vájjon a szerződés magyarázata, melyet az a kivitel alatt erélyes fellépéseink által nyert, a talált hiányokat vagy ellentétes intézkedéseket nem ellensulyozá vagy szünteté-e meg ? Hogy pedig ez sok tekintetben megtörtént, erre példákat szolgáltatnak a fővállalkozókkal váltott levelezéseink, s hogy e tekintetben is példát hozzunk fel, megemlítjük, hogy a nagy-várad-kolozsvári vonal műtan-rendőri bejárása s üzletbevétele alkalmával a fővállalkozók magukat jegyzőkönyvileg kötelezték, hogy a m. kormány — tehát nem pusztán a társulat — által követelt pótmunkákat az épitési alapból teljesíteni fogják.
