Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-475. A közmunka és közlekedési- és pénzügyi ministerek együttes jelentése a keleti vasut ügyének állásáról

475. SZÁM. 73 kijelenti, hogy kész a rendkívüli közgyűlést ápril hó 27-re elhalasztani, minthogy azonban építési tőkéje márezius végével teljesen elfogy, aziránt kéri magát biztosíttatni, hogy a kor­mány az épités folytathatása czéljából 3,000.000 forintot rendelkezésére fog bocsátani. Az igazgatótanács megállapította azután márezius és april havi szükségletét és azt márezius havára 200.000, april havára pedig 1,300.000 forintnyi fedezetlen szükséglettel mutatta ki. Az előleg megtagadása okvetlen a munkák megszüntetését vonta volna maga után. Ez nemcsak a társulatot kárositja meg, részint a félben lévő építések megromlása és az időközi kamatok felszaporodása által; de az ügy ezen szakában magának a vasútnak elké­szültét teszi kétségessé. E tekintetek arra birták a pénzügy- és a közlekedési ministereket hogy az igazgatótanácsnak egyrészt a társulat 1,000.000 forintnyi biztositékára, másrészt pedig azon követeléseire, melyeket az engedély-okmány szeri 5 kötelezettségeken felül teljesített munkálatokért igényelhet, összesen 1,500.000 forintnyi előleg nyujtassék, melytől egyelőre annyi kamatot tartozik fizetni, mennyit a biztosíték (mely hitelpapírokból áll) kamatok fejében tényleg jövedelmez. Ha pedig kártérítési követelései alaptalanoknak találtatnának, az előleg azon részlete után, mely ezen követelésekre adatott, szintén tartozik kamatokat fizetni, me­lyek ugyanazon kamatláb szerint fognak számíttatni, mint a mely szerint a biztosí­ték kamatoz. Az igazgatótanács 1872. évi márezius hó 16-án tartott ülésében a rendkívüli köz­gyűlés megtartását a tövis-medgyesi vonal megnyílása utánra halasztani határozta; továbbá most már a kormányhoz 1871. október 20-án benyújtott fennérintett kérvényének, illetőleg emlékiratának elintézését szorgolta. A közlekedési ministerium az igazgatótanács femitebb emiitett kérvényét és a többször emiitett Warring-féle és a társulat által magáévá tett emlékiratot ekkor vette tár­gyalás alá, és 1872. évi május hó 25-én 8016. szám alatt kelt ide 16 .!- alatt mellékelt 16.-|. és az igazgatótanácshoz intézett leiratával az emlékiratban foglalt követeléseket pontról pontra nagyrészben alaptalanoknak kimutatta és elutasította, csupán 569.317 frtnyi több tel­jesítményről ismeri el, mint olyanról, mely az engedélyokmány határozataira alapitható, hogy ez iránt nemugyan a szigorú jog, hanem méltányosság szempontjából a társulat csakugyan formál­hat követelést, és ugyanazért ezen összeget azon feltétel alatt, hogy a társulat minden más igényt, mint nagy részben czélzatosan valótlant, el fog ejteni, kifizettetni rendeli. Ugyanezen leiratban egyúttal felhivatott a társulat oly intézkedések tételére, melyek által e pálya teljes kiépítése biztosíttassák, mert ellenkező esetben a kormány a társulat irányában jogait érvényesíteni, s az engedély-okmány értelmében eljárni lenne kénytelen. Időközben ápril hó 12-én az iránt folyamodott az igazgatótanács, engedtessék meg, hogy a tövis-kis-kapus-segesvári szakasznak, melyet az 1868: XLV. törvényezikk 8. §-a szerint egy darabban lett volna köteles megnyitni, tövis-medgyesi részét önállólag nyithassa meg. A ministertanács ezen kérelemnek, tekintettel az alább részletezett pénzügyi viszo­nyokra, s azon körülményre, hogy Medgyes oly jelentékenyebb forgalommal biró város, melyből az egész vonalat élénkíthető forgalom reménylhető, helyet adott, és saját felelőssé­gére megengedte, hogy a társulat a most említett tövis-medgyesi szakaszt megnyithassa. A társulat vonalaiból ugyanis ezen időben a nagyvárad­KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75 VIII. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom