Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

250 476. SZÁM. A horvát-szlavón országos bizottság javaslatának Indokolása. (A javaslat 1—7-ik §-ának indokolása.) A javaslat 1-ső §-a csak a kiegyezési törvény 1-ső §-ának irályi kiigazitását tartalmazza; miután Dalmát-Horvát- és Szlavonországnak többes számban kitétele annyiban nem helyes, a mennyiben a történet tényeivel ellentétben áll: ennélfogva többes-szám helyett mindenütt egyes-szám lenne használandó. A kiegyezési törvény azon határozmányainak kivételével, melyek a javaslat 3 — 7. §§-ai által érintetlenül hagyattak, a kiegyezési törvény, illetőleg ugyannak idevágó határozmányai az 1-ső §-tól a 30-ig bezárólag főleg két irányban módosíttatnak, és pedig: A

) a pénzügyi szempontból a horvát-szlavón pénzügyeknek, részben elkülönözése és Horvát- és Szlavonországra nézve önálló pénzügyi kezelés felállítása; és B) a közös törvényhozásból és kormányzatból, vagy csak a közös kormányzatból még más nem pénzügyi természetű ügyeknek kirekesztése, s az autonóm törvényhozás, illetőleg törvényhozás és kormányzat körébe áttétele által. A mi a kiegyezési törvény pénzügyi oldalát illeti, a horvát-szlavón országos bi- A zottság annak megváltoztatását két irányban kivánja: 1. a közös terhek eloszlatási kulcsának kiigazitását, és 2. a pénzügyi viszonynak szabályozását, jelesül a pénzügynek és az államjavaknak Horvát-Szlavonország általi önálló igazgatását a fedezendő közösügyi költségek reá eső részének a közös állampénztárba leendő pontos beszolgáltatása mellett. Ezen változtatást a horvát-szlavón országos bizottság következő okokból véli szükségesnek : a) az előbbi országos bizottság által Magyarországra s Erdélyre nézve egyrészről másrészről pedig Horvát- és Szlavonországra nézve 1868-ban a járuléki kötelezettség iránt megállapított kulcs helytelen, s Horvát- és Szlavonországot kelletén tul terheli. Alapul ugyanis az egyenes és közvetett adók nyers fbruttó) bevételei vétettek, a mi egy ország jövedelmeinek fogalmával meg nem egyez, mivel csak a kezelési és igazgatási költségek levonása után fennmaradó tiszta bevétel vehető a jövedelem fogalma alá. A hol az ily költségek meglehetősen egyenlő arányban állanak kivételképen a nyers bevételeket is lehet ugyan alapul venni; ennek azonban a fennforgó esetben semmikép sem lehet helye, a midőn a kezelési és igazgatási költségek Horvát- s Szlavonországban az or-