Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 251 szag különös helyi viszonyai miatt majdnem kétszer annyira rúgnak, mint Magyarországban. Innen van azon aránytalanság is, hogy Horvát- és Szlavonországra 1868-ban, mint az Austria és Magyarország, továbbá Magyar- és Horvátország között létrejött egyezmény utáni első évben közösügyi járuléki hányadképen 3,914.000 frt esett, holott Horvátés Szlavonorszag ugyan e czélra az 1860-tól egész 1865-ig terjedő hat évi időszak alatt a közös állampénztárba átlag véve évenkint csak 1,907.762 frtot szolgáltatott be. Horvát- és Szlavonországokra tehát a föntebbi 6 4l /ioo arányú kulcs folytán kétszer annyi teher rovatott, mig ellenben Magyarország hasonló járuléka csak jelentéktelenül emeltetett föl. A szóban lévő kulcs helytelenségét igazolja még azon körülmény is, hogy az osztrák és magyar országos bizottságok 1867. évi augustus 13. és 19., továbbá september 5. és 14-iki jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a járuléki aránykulcs nem az állami adók nyers bevételei, hanem a tettleges befizetések alapján határoztatott meg, a mint t, i. az utóbbiak a kezelési és igazgatási költségek fedezése után az egyes királyságok és országok részéről a közös államterhek fedezésére a központi állampénztárba befolytak. Hasonló alapon kell tehát a járuléki kulcsnak egyrészről Magyarország és Erdély és másrészről Horvát- és Szlavonorszag között megállapittatnia, nehogy az egyik vagy másik rész hátrányt szenvedjen. Magyarországnak és Erdélynek tiszta jövedelme pedig saját kezelési és igazgatási költségeik fedezése után az 1860-ik évtől egész 1865-ig terjedő időszak alatt 326,194.569 forintot tett: mig ellenben Horvát- és Szlavonorszag tiszta jövedelme ugyanazon idő alatt 11,446.576 frtot tett. A járuléki arányt e szerint Magyarország és Horvát-Szlavonország között a százaléki tételek fejezik ki: Magyarországot s Erdélyt illetőleg 96.60. Horvát-Sziavonországot illetőleg 3.40. Ezen arány a folyó 1872. évig állhatott meg, a meddig t. i. Fiume város és kerületének 280.000 forinton túlmenő jövedelmei Horvátország jövedelmével egyesítve voltak. Miután azonban ezen jövedelmek a folyó évtől kezdve közvetlenül Magyarországra szálltak át, a szóban álló százaléki arány annak folytán, a meddig ezen tényleges állapot fennáll, Magyarországra nézve 97.13, Horvát-Szlavonországra nézve pedig 2.87-ot mutat. A közösügyi költségekre nézve jelenleg egyedül ezen százaléki arány igazolt. Máskép áll azonban a dolog az államadósság fedezendő kamatainak azon járuléki hányadára nézve, melyet a magyar korona országai az 1867. évi XV. törvényczikk értelmében elvállaltak. A magyar országos bizottság az illető tárgyalásoknál a magyar koronaországok érdekeit egész óvatossággal és határozottsággal megvédte ugyan; itt azonban különösen azon kérdés merül fel: mily arány szerint kelljen Magyarországnak és Horvátországnak ezen teherben részesülnie ? A tisztelt magyar országos bizottság Horvát- és Szlavonorszag előbbi s jelenlegi viszonyainak méltányos és lelkiismeretes figyelembevétele mellett be fogja ismerni, hogy ezen teher Magyarország és Horvát-Szlavonország között nem azon arányban osztandó fel, mint a közösügyi költségek hányada. Nyugodt lelkiismerettel állithatjuk, hogy a szóban lévő államadósságoknak egy bi32*
