Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-461. Törvényjavaslat, a főtanodai oktatásról

461. SZÁM 3 69 A fegyelmi biróságra nézve ugyanis elutasithatlan kellék a részrehajlatlanság. Ha ezt egy teljes egyetemnél, melynél a fegyelmi bíróság nem csak az illető kar, hanem az egyetem összes tanáraiból alakittatik, méltán és joggal kell feltenni, kevésbé tehetjük fel ott, hol az összes tanártestület alig áll 10 tagból, hol a kölcsönös visszavetési jog gyakorlása után alig maradhatna fel néhány tag a fegyelmi bíráskodás gyakorlására, s a hol ennélfogva a folytonos közvetlen együttlét és érintkezés baráti vagy ellenségeskedési viszonyok keletkezésére könnyebben alkalmat szolgáltatván, ezek a fegyelmi bíróság alakításánál is egyik vagy másik irányban döntő befolyást gyakorolhatnak, s a részrehajlatíanságot kétessé teszik, a mi kizáratik akkor, ha a fegyelmi bíróság gyakorlása az egyetemre hozatik, a hol azt egyenlő hivatásu egyének fogván gyakorolni, annak jellege is teljesen megóvatik. Annak indokát, hogy a külön álló jog- s államtudományi karok tudori fokozatot ne adományoz]) ássanak, s egyetemi magán tanárokat ne képesíthessenek, nem csak abban találom, hogy ezen jogok gyakorlása majdnem mindenütt kizárólag azon intézeteket illeti, melyeknél a tudományok egyetemesen képviselve vannak, hanem főleg abban, hogy a tudori fokozat s a magántanári képesítésnek fontossága megóvassék az által, hogy az adományozás kisebb körökre szorítva, ezen joggal csak oly főtanodák bírjanak, melyek szervezetüknél fogva e jogot nem csak egyes tudományszakokat illetőleg^ hanem a tudományok egyetemére nézve gyakorolhatják s a tudományos készültség minden iránybani megtalálására illetékesek lévén, ez érdemben kiállított okmányaiknak is nagyobb súlyt, nagyobb nyomatékot és nagyobb belső értéket adhatnak. Minden egyebekben a különálló jog- s államtudományi karok egyenjogúak az egyetemekkel kapcsolatos jog- s államtudományi karokkal, s ennélfogva hallgatóik is a nélkül, hogy mint eddig az itteni tanfolyam bevégeztével még egyetemi leczkék hallgatására is köteleztethetnének, közvetlenül bocsáttatnak tudori szigorlatokra s az államvizsgálatokra is teljesen egyenjogúak az egyetemi hallgatókkal, mire nézve a 35., 36., 37., és 38. §§. intézkednek. 39—50. §§. A műegyetemek szervezetének is, mint már a 3. §-nál megjegyeztetett, alapelvét a tanítási és tanulási szabadság képezvén; a műegyetemek szervezetére vonatkozó rész készítésénél a tanszabadság alkalmazásának ugyanazon elve és a tudományos oktatásnak ugyanazon felfogása vezérlett, mely az egyetemekre vonatkozó rész tervezésénél szolgált alapul, a miért is az innen közvetlenül folyó azon határozatok, melyek az egyetemet illetőleg a tanitószemélyzetre. mindennemű tanárok és tanítók alkalmaztatására és állására, a tanítás szabadságára, a hallgatók minőségére, felvételére, a tanulási szabadságra, a fegyelmi rendtartásra, s az egyetemi tisztviselők alkalmaztatására és állására vonatkoznak, a műegyetemekre is érvényeseknek jelentetnek ki. A 39. §. azon kitételére, melyben a műegyetemek a tudomány-egyetemekkel egyenlő állásúnak mondatnak, meg kell jegyeznem, hogy miután a műegyetemen a mathematikai és minden természettani tudományok a vizsgálódás ép oly a magaslatán — és ép oly szabad tudományos módszerrel adatnak elő, mint átalában minden tudomány az egyetemen, miután a mérnöki és technikai életpályákra ép oly tudományos képzettséget kell az illetőknek szerezni a műegyetemen, mint p. o. a jogi és orvosi pályákra készülőknek az egyetemen, s miután ezeknél fogva a külföldi műegyetemek is az egyetemekkel egyenrangú tanintézetekül szervezvék és tekintvék, czélszerünek látom, hogy a törvényben mondassák ki a műegyetemnek az állam többi egyetemeivel egyenlő állása, és hogy azután az, mint egyetemi főtanoda szerveztessék. Az összes technikai tudományok előadásainak egyes különböző szakosztályokra való beosztásánál, s illetőleg a műegyetemekben ily szakosztályok felállításánál nem annyira az elméleti tudományos, mint inkább az egyes gyakorlati czélok lehetnek irányadók, vagyis más szóval, ezen szakosztályok nem annyira a szerint állapithatók meg, a mint a mathematicai és természeti tudoKÉrvH. IROMÁNY. 1872/75. VII. 47